Olcsóbb lesz patológusnak tanulni mint sebésznek

Csak azoknak az orvosoknak a képzését támogatná az állam a jövőben, akik hiányszakmákra jelentkeznek - írja a Népszabadság. A Magyar Orvosi Kamara szerint ez gondot okozhat, mert a diákok többsége az orvosegyetem után a nem lesz képes zsebből finanszírozni a képzését.

Az Egészségügyi Minisztérium a 2007-ben végző orvosok közül már csak a hiányszakmára jelentkezők képzését támogatná a tervek szerint - írja a tárca egyik javaslatára hivatkozva a Népszabadság. Jelenleg például a radiológusokból, az intenzív terápiás altatóorvosokból és a patológusokból van hiány.

A lap szerint évente így csak 150-200 rezidens fizetését állná a jelenlegi feltételekkel a költségvetés. További 50-100 rezidens a jelenlegi bér 50 százalékát kapná meg. A nagy többség pedig elhelyezkedés után a normális orvosi fizetéséből, illetve jövedelméből végezhetné a rezidensképzést. A minisztérium érvei szerint a változtatás célja, hogy a hiányszakmákban az ország minden területén legyen orvos.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint tragédiával érne fel, ha a minisztérium visszavonná a szakorvosképzésből az állami támogatást. Véleménye szerint egy 25 éves fiatalember az orvosegyetem után közvetlenül nem lesz képes zsebből finanszírozni a képzését. S meglehet, hogy a tárca terve a kívánatos helyzet ellenkezőjét eredményezi, azaz még kevesebben választják az orvosi hivatást.

Ha a tárca terve megvalósul, akkor a korábbi, évi csaknem 1200 végzős orvosból mindössze 300 kerülhet be a rendszerbe - reagált a hírre Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem igazgatója. Szerinte a végzősnek nyilván nem lesz pénze, hogy a szakképzést finanszírozza, a kórháznak pedig nem érdeke, hogy olyan orvost foglalkoztasson, akire lényegében nem számíthat.

A kétéves szakorvosi képzést 1999 óta támogatja az állam. A célra körülbelül 8 milliárd forintot költenek évente. Az általános orvosok képzésére havonta 330 ezer forintot, a fogorvosokéra 360 ezret. Ebből az összegből a képzőhelyként kijelölt kórház biztosítja a kezdő orvosi bért és a képzés költségeit. Évente körülbelül 750 friss diplomás orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész került ily módon közalkalmazotti státusba, jelenleg összesen 2200-an dolgoznak ilyen státusban.

A jelenlegi rendszerben több mint tízévnyi tanulás van egy orvos mögött, mire önállóan kezelhet egy beteget. Hat év orvosi egyetem, majd újabb két év rezidensképzés a szakorvossá váláshoz, ezt követően három-négy év szakmai gyakorlat és újabb vizsga következik, mire sebésszé, nőgyógyásszá válhat valaki.