A zsidó vezetők szerint igaza van Gyurcsánynak

Osztják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meglátását az erősödő antiszemitizmusról az [origo] által megkérdezett zsidó vallási vezetők. Az őszi zavargások idején például többen még a zsinagógába sem mozdultak ki otthonról, az árpádsávos zászló láttán pedig arra biztatták családtagjaikat, hogy pár napra utazzanak el - tudtuk meg Verő Tamás rabbitól. Egy néhány évvel ezelőtt végzett közvélemény-kutatás szerint a magyarok 10 százaléka szélsőségesen antiszemita, de az emberek további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket.

"Valami borzasztó dolog történik. Soha ennyi antiszemita megjegyzés nem volt tapasztalható, mint most" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a londoni The Timesnak adott interjújában. A miniszterelnök a pénteken megjelent interjú vége felé és az antiszemitizmust kimondottan firtató kérdésre beszélt erről a témáról, az interjúból készült cikkben viszont válaszai közül ezt tartották legfontosabbnak kiemelni az újságírók.

Gyurcsány egy korábban nem említett példával is alátámasztotta, hogy erősödik az antiszemitizmus: felesége, Dobrev Klára, aki tanít az egyik egyetemen, az épületből kifelé jövet olyan szórólapot kapott, amelyet utoljára 50 éve lehetett látni - mondta Gyurcsány a Timesnak. "Egyértelműen és félreérthetetlenül antiszemita pamflet volt. Ez nem csak azért háborít fel, mert a feleségem zsidó származású" - tette hozzá a miniszterelnök.

Kérésünkre a Miniszterelnöki Hivatal eljuttata az [origo]-nak az említett röplapot, amelyet a múlt héten nyomott valaki a miniszterelnök feleségégének a kezébe. A vers ismeretlen szerzője az utcai zavargókat '56 hőseihez, Gyurcsány Ferencet pedig Rákosi Mátyáshoz hasonlítja. A hét versszak mindegyike hemzseg a zsidózásoktól. "A röplap erkölcsi felháborodást kelt, de nem uszító, Dobrev Klára ezért nem fordult miatta a rendőrséghez" - mondta László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az [origo] zsidó vallási vezetőket és egy történészt kérdezett meg arról, tapasztalják-e a miniszterelnök által említett erősödő antiszemtizmus jeleit. "Az őszi Kossuth téri események idején sokkal kevesebben látogatták a zsinagógát, mert attól tartottak, hogy ha arrafelé járnak, megtámadják őket" - ezzel a példával támasztotta alá az [origo]-nak Verő Tamás rabbi, hogy az ősszel tapasztalt antiszemita megnyilvánulások félelmet keltettek a zsidó közösség tagjaiban.

Szerinte valóban nőtt az antiszemita megnyilvánulások száma, és ezek sokakhoz el is jutottak a zavargásokról szóló sajtóbeszámolók által. Az árpádsávos zászlók látványa rossz érzéssel töltötte el főleg az idősebbeket, akik közül sokan arra biztatták gyerekeiket, unokáikat a zavargások idején, hogy néhány napra inkább utazzanak külföldre - mondta a Frankel zsinagóga rabbija.

"Pont ideje volt, hogy valaki nyíltan és világosan beszéljen az erősödő antiszemtizmusról" - mondta az [origo]-nak Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki szerint a '40-es évek óta nem volt példa olyan sok antiszemita megnyilvánulásra, mint amennyit az utóbbi fél évben tapasztalt.

Feldmájer szerint ezek a megnyilvánulások két szinten tapasztalhatók: egyrészt a kormányellenes tüntetőknek egy kis része hangoztatott zsidóellenes nézeteket, másrészt - és szerinte utóbbi a veszélyesebb - a szellemi élet vezetőinek körében is előfordultak ilyen megnyilvánulások. "A zsidó közösségek tagjaiban negatív érzelmi hatást váltanak ki ezek a megnyilvánulások, ugyanakkor világosan látszik, hogy néhány ezres antiszemita nézeteket hangoztató csoportról van szó, akikhez a többség nem csatlakozik" - mondta Feldmájer Péter, aki megemlítette, hogy a történelmi egyházak vezetői is felemelték hangjukat az antiszemtizmus ellen, valamint Sólyom László köztársasági elnök is elítélte ezeket a megnyilvánulásokat.

Új fejezet kezdődött ősszel az antiszemitizmus szempontjából Varga László történész szerint is. Megjelentek az utcán az árpádsávos zászlók, amelyeknek szimbolikus erejük van és a nyilasokra emlékeztetnek - mondta az [origo]-nak. A történész szerint azt nem tudni, hogy erősödött-e az antiszemitizmus, az viszont biztos, hogy azok a megnyilvánulások, amelyek eddig csak a kocsmákban meg focimeccseken fordultak elő, megjelentek az utcán is.

Az 1993 és 2003 között végzett vizsgálatok szerint Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál még különféle zsidóellenes előítéleteket. Az említett időszakban az előítéletesség aránya gyakorlatilag nem változott - áll Kovács András tanulmányában. Ennél frissebb kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre.

Tiefenthaler Eszter