Örül a rendőrség a passzív ellenállós szabálynak

A rendőrség örül az új, szabálysértésről szóló jogszabálynak, amely szerint vasárnap óta ötvenezer forintra büntethető az, aki "passzív ellenállást" tanúsít, vagyis a rendőrség felszólítása ellenére nem hagyja el például egy tüntetés helyszínét. A rendőrök szerint az új szabály joghézagot pótol, míg jogvédők komoly alkotmányossági aggályokat jeleztek.

Egyértelmű segítséget nyújt a rendőröknek a nemrég kihirdetett kormányrendelet, mely szerint azt is megbírságolhatják szabálysértésért, aki egy tüntetésen nem rendzavaró, egyszerűen csak nem hagyja el a helyszínt, amikor elhangzik a három rendőri felszólítás. Erről beszélt Komáromi Endre, az ORFK közrendvédelmi főosztályvezetője, aki szerint joghézagot töltött ki a kormányrendelet. Az új szabályt március 6-án hozták, és március 11-én már hatályba is lépett - vagyis ha zavargásokra kerül sor március 15-én, már alkalmazhatják a rendőrök.

Ha ez a szabály létezett volna október 23-án, sokkal több tüntetőt vonhattak volna felelősségre. A rendőrség által elfogott tüntetők jelentős részét felmentették a bíróságok.

A rendőrök szerint ugyanakkor nem lehet arra számítani, hogy ez alapján akár egy egész, feloszlatni kívánt tömeget megbüntetnek majd. "Nem életszerű, hogy ezres nagyságrendű tömegben mindenkit végigigazoltasson a rendőr és azután feljelentse" - fogalmazott kérdésünkre Németh Lajos, az ORFK helyettes szóvivője. Szerinte a rendőrség "differenciáltan" alkalmazza majd ezt a szabályt.

"Senki nem mondta, hogy mindenkit előállítunk" - mondta Komáromi Endre is, hozzátéve, hogy tekintetbe kell venni, hogy a tömeg sosem homogén, változó a különböző résztvevők hangulata és elszántsága is. Szerinte inkább arról lesz szó, hogy a hangadókat látványosan igazoltatják a rendőrök, és közlik velük, hogy feljelentik őket, ha nem hagyják el a helyszínt felszólításra. Ez Komáromi szerint sokakra hatással lehet, hiszen nem mindenkinek van kedve megkockáztatni az ötvenezres bírságot.

A jogvédők az Alkotmánybíróságot kérdezik

Ha a rendőrség örül is a kormányrendeletnek, több jogvédő szervezet is jelezte: alkotmányossági aggályokat vet fel. A TASZ és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

A két jogvédő szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság is több problémát sorolt fel a jogszabállyal kapcsolatban. Szerintük nincs rendben például, hogy törvény helyett csak kormányrendeletben - tehát az országgyűlési többség nélkül - szabályozták a kérdést. Ezenkívül kifogásolják, hogy a jogszabály öt nap alatt életbe lépett, és így ellentétes azzal az elvvel, hogy a rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése között kellően hosszú idő teljen el. A kifogásokkal az Alkotmánybíróság döntéseire és a jogalkotási törvényre hivatkoznak.

Az igazságügyi tárca minderre válaszul kiadott egy közleményt, mely arról szól, hogy a korábbi szabályozás többféleképpen értelmezhető volt, úgy is, hogy az ellentétes volt a "jogalkotói szándékkal". Az új szabályozás a közlemény szerint a rendőri "hivatalos eljárást" védi, amikor az engedetlenséggel szembeni fellépésre ad tágabb lehetőséget.

A közlemény szerint a kormánynak hatásköre van arra, hogy a szabálysértéssel kapcsolatos kérdéseket rendeletben szabályozza. Emellett szubjektívnak tartják azt a szabályt is, hogy "kellően hosszú idő" teljen el a hatálybalépésig, hiszen a közlemény szerint vannak olyan jogszabályok is, amelyek alkalmazása nem igényel külön felkészülést.

Wirth Zsuzsanna