"Kinek lódított Gyurcsány Ferenc?" - kérdezte kedden parlamenti interpellációjában a külügyminisztert Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Németh arról érdeklődött Göncz Kingánál, hogy a kormány melyik nemzetközi gázvezeték tervét támogatja: az európai összefogásban tervezett Nabuccót vagy az orosz Gazprom Kék Áramlat elnevezésű vezetékének meghosszabbítását Magyarországig.
Németh arra utalt, hogy Gyurcsány két héttel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémián a külpolitika jövőbeni irányairól tartott beszédben arról győzködte a megjelent diplomatákat, hogy Magyarország energiapolitikája összhangban van az Európai Unió formálódóban lévő közös elképzeléseivel.
Nem sokkal később, március 12-én azonban megjelent egy cikk az International Herald Tribune című párizsi angol nyelvű lapban, amelyben a miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy a Nabucco régi álom, de az országnak nem álmokra, hanem tervekre van szüksége. Németh szerint Gyurcsány ezzel egyértelműen letette a garast az orosz Gazprom tervei mellett, az európai Nabuccóval szemben. Így értelmezte a nyilatkozatot egyébként az International Herald Tribune is.
A fideszes képviselő szerint a kormány vállalhatatlan álláspontot erőltet, "mikor keresztbe fekszik az egész Európa és benne Magyarország biztonságosabb és olcsóbb energiaellátását célzó közösségi erőfeszítéseknek". Németh úgy fogalmazott, hogy "a Gyurcsány-kormány "asszisztál a Kreml eurázsiai orosz energiamonopólium megteremtését célzó törekvéseihez".
Göncz Kinga válaszában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a legfontosabb prioritás az ellátás biztonsága, ennek érdekében pedig részben új forrásokra, részben új elérési útvonalakra van szükség. A külügyminiszter szerint jelenleg még egyik terv sem realitás, Magyarországnak azonban nyitva kell hagynia minden opciót. Németh Zsolt nem fogadta el Göncz Kinga válaszát, az Országgyűlés kormánypárti többsége azonban igen.
A Németh által is említett két terv közt a legnagyobb különbség, hogy a Nabucco elkerüli Oroszországot: a kelet-törökországi Erzurumból vezetne a Balkánon keresztül Európába, és Örményországon és Azerbajdzsánon keresztül, a Kaszpi-tenger alatt Türkmenisztánból (sőt, esetleg Iránból) szállítaná a gázt. A Kék Áramlat Oroszországból vezetne a Fekete-tenger alatt Törökországba és onnan tovább Európába.