Elbukta a rendőrség a kamerás pert

A rendőrségnek közölnie kell, hogy hol helyezett el térfigyelő kamerákat, sőt a kamerák működésével kapcsolatos szerződéseket is ki kell adnia a nyilvánosság számára - mondta ki szerdán a Legfelsőbb Bíróság. A Társaság a Szabadságjogogért jogvédő szervezet 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mert nem adták ki a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) megerősítette azt a korábbi bírósági döntést, miszerint a rendőrségnek meg kell mondania, hogy pontosan hol vannak térfigyelő kamerák. Az LB szerint a térfigyelő kamerákat közpénzből létesítik és működtetik, azért közérdek fűződik ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szerződéseket az érdeklődők megismerhessék. Az LB kimondta azt is, hogy a rendőrségnek ki kell adnia a térfigyelő kamerák működésével összefüggésben kötött önkormányzati és más szervezetekkel kötött szerződéseket is.

A felülvizsgálat előzménye az a per volt, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet indított a BRFK ellen. A TASZ azért fordult korábban bírósághoz, mert - állítása szerint - a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ. A TASZ arra is választ kért: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre.

A perben tavaly novemberben született meg a jogerős döntés. Akkor a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta: a BRFK köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat. A Fővárosi Bíróság kimondta azt is, hogy a rendőrség 15 napon belül köteles átadni a kamerák működésével kapcsolatban készült hatástanulmányokat, valamint a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket. A jogerős döntést jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a BRFK. Arra hivatkoztak, hogy az adatszolgáltatást megtagadhatja a rendőrség, ha az bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenységet veszélyeztet.

A Legfelsőbb Bíróság a kamerák számára, illetve az azokkal összefüggésben kötött szerződések kiadására vonatkozóan elutasította a felülvizsgálati kérelmet, vagyis ezeket az adatokat a rendőrségnek ki kell adnia. A bíróság indoklásában kifejtette: a rendőrség adatmegtagadásának konkrétnak kell lennie. A BRFK-nak tehát meg kellett volna mondania, hogy adott helyszínen mire hivatkozva tagadja meg az adatszolgáltatást. A rendőrség azonban általánosan hivatkozott bűnmegelőzési, bűnüldözési célokra. Az LB döntése szerint, ha a térfigyelő kamera elhelyezéséről a rendőrségnek térképe van, azt is ki kell adnia.

Az LB ugyanakkor három kérdéskörben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. A térfigyelő kamerák közelében elhelyezett figyelmeztető táblák számára és helyére vonatkozó adatokkal kapcsolatban a bíróság kifejtette: a rendőrség a TASZ korábbi megkeresésére azt közölte, hogy a tájékoztató táblák gyakran a kamerák közvetlen közelében találhatók, és ha a rendőrség nyilvánosságra hozza, hol vannak a kamerák, ez is kiderül, külön adatszolgáltatás nem szükséges.

A bíróság a bűnözési statisztikára, hatástanulmányokra vonatkozó adatszolgáltatási kéréssel kapcsolatban kifejtette: a rendőrség a TASZ megkeresésére kiadta a birtokában levő adatokat. A jövőbeni elképzelésekkel kapcsolatos adatokra az LB azt mondta: az elképzelések és tervek nem kiérlelt döntések, azok nem tartoznak a közérdekű adatok körébe.

Baltay Levente, a TASZ ügyvivője a bírósági döntést követően azt mondta, hogy elégedettek az LB döntésével. Mint mondta, amint megkapják a térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat, azokat nyilvánosságra fogják hozni.

MTI/[origo]