Sólyom nem dönthet a tubesi radarról

Az államfő feladat- és hatásköre nem terjed ki arra, hogy a tubesi radarral kapcsolatos beruházás kérdésében bármilyen döntést hozzon, illetve szakmai választ adjon a civil szervezetek aggályaira - áll abban a levélben, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője írt, és a napokban küldött el a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) képviselőjének.

A Köztársasági Elnöki Hivatal levelében Kumin Ferenc azt írta: "A Tubesen egy nem természetes növényzetű, beépített, nem esztétikus, jelenleg is katonai célra használt s így most is védelmi kockázatot jelentő létesítmény helyére kerülne a lokátor."

A főosztályvezető hozzátette: Sólyom László a tubesi helyszínnel kapcsolatos véleményét még a múlt év augusztusában kifejtette. Ebben hangsúlyozta a megfelelő hatástanulmányok elkészítésének fontosságát, valamint azt, hogy az érintett lakosság és a természetvédők, különösen a beruházást ellenző civil szerveződések ezeket megismerhessék, és ezek ismeretében minden jogos eszközt felhasználhassanak álláspontjuk érvényesítésére.

Vicze Csilla, a CMM szóvivője erre reagálva azt mondta: a döntés valóban a kormányé, de a köztársasági elnöknek mint a honvédség főparancsnokának lehetősége lett volna, hogy a Zengő és a Tubes után egy harmadik helyszín kijelölésére kérje a honvédelmi tárcát, hiszen "az ő szava számított volna". Sólyom László ezt azonban nem tette meg, inkább hagyta Pécs városának feláldozását, ezzel pedig eljátszotta történelmi szerepét. Így tudjuk, rá sem számíthatunk - jegyezte meg a CMM szóvivője.

Kumin Ferenc levele válasz volt a CMM márciusi megkeresésére, amikor levélben azt írták: "az alkotmány felett őrködő köztársasági elnök feladata a pécsiek testi-lelki egészségének a védelme is. Ezért kérjük, védelmezze meg Pécs lakóit."

Azzal érveltek, hogy a lokátor felépítésével a baranyai megyeszékhely katonai célponttá válhat, valamint a radar működtetése az emberre és a környezetre is káros lehet.

A levélváltás előzménye, hogy a lokátor építésével kapcsolatos március 4-i pécsi népszavazás érvénytelen lett, miután azon csak a választók 32,51 százaléka vett részt. Az érvényes voksot leadott polgárok 94,3 százaléka azonban elutasította és mindössze 5,7 százaléka támogatta a fejlesztést.

Az érvénytelenség okán a kormány néhány nappal később úgy döntött: a Tubesen épül meg a lokátor.

A pécsi közgyűlés jobboldali koalíciója a lokátort elutasító több mint 38 ezer ember véleményére tekintettel március 22-én az építés helyszínére vonatkozó változtatási tilalom elrendelésével próbálta akadályozni a beruházást, de az előterjesztést a képviselő-testület baloldali és liberális tagjai nem szavazták meg, így az nem léphetett hatályba.