Több kórházban is gondot okoz, hogy az egészségügyi reform keretében bevezették az úgynevezett volumen-korlátozást. Ez azt jelenti, hogy a kórházak egy adott pénzösszegből gazdálkodhatnak minden hónapban, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) így nem fizet automatikusan minden ellátás után.
A kórházaknak ezután körültekintőbben kell gazdálkodniuk, hogy beleférjenek a keretbe. A kórházak azt mondják, a pénzt viszont nehéz úgy elosztani, ha nem lehet előre tudni, mennyi műtétet kell végezni az adott hónapban. Az OEP szerint viszont az intézményeknek el kell dönteniük, hogy mi a feladatuk, és be kell tudniuk osztani a pénzt. A sürgősségi esetek ez alól kivételek, mert azokat az extra finanszírozás keretében utólag kifizeti az OEP.
Kifizetik a keceli gyerekek kezelését is
Túri Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikájának igazgatója a hétvégén jelentette be, hogy a keceli mérgezés miatt hozzájuk érkezett gyerekek ellátására sincs pénze az intézménynek, mert a klinika a gyerekek megérkezésének másnapján kimerítette az erre a hónapra járó keretet. Túri elmondta, hogy ennek ellenére naponta 5-15 új beteg kerül be a klinikára, de mindenkit felvesznek, akinél ez indokolt.
Az OEP szóvivője hétfőn az MTI-nek úgy reagált, hogy az egészségbiztosító az extra finanszírozás keretében fizeti ki az egymillió forintos kezelési költséget a Szegedi Gyermekklinikának. Túri szerint viszont ez csak az ellenanyag ára, a gyerekek más gyógyszereket is kapnak.
Az intézmény szerinte minden hónapban ötvenmillió forintos veszteséget termel amiatt, hogy a korábbi keretet a felére csökkentették. Túri elmondta, hogy egy erős antibiotikum ára, ampullánként 6-7 ezer forint, és ezeket általában két hétig kell adni. Egy koraszülött ellátása csaknem kétmillió forintba kerül.
Molnár Attila, az OEP főosztályvezető-helyettese ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy "nagyon extrém eset lenne, ha egy intézményben a kvóta fél hónap alatt betelne". Szerinte az OEP az egész egyetem számára határoz meg keretet, amit maga oszt fel a különböző szervezeti egységek - ezek egyike a gyermekklinika - között. Ezért szerinte körültekintőbben kell gazdálkodni a meglévő pénzzel. A kórházaknak jobban meg kell fontolniuk, hogy mi a feladatuk, egy klinikának például nem kellene a járóbeteg-ellátás szintjén megoldható kezeléseket végeznie.
Féléves várólisták Győrött
A győri kórház finanszírozási keretét 70 százalékára csökkentették, így ott is jelentős gondokat okoz a pénz elosztása. A helyzetet úgy oldják meg, hogy a sürgős eseteket azonnal ellátják, a kevésbé sürgős műtétekből viszont csak keveset vállalnak egy hónapban, hogy beleférjenek a keretbe. Így viszont a nem sürgős műtéteknél máris hónapokra, akár fél évre is megnőtt a várakozási idő.
Oláh Attila, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvosigazgatója elmondta, hogy a sürgős eseteken kívül a szívműtéteket, a daganatos betegeket és a gyermekeket is azonnal ellátják. Ugyanakkor a kevésbé sürgős műtétekre akár hónapokat is kell várni. Ilyen lehet a mandulakivétel, de akár a szürkehályog-műtét is, ami azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg fél éven keresztül nem lát - magyarázta az orvos. A diagnosztizált epekővel is 4-5 hónapig kell szenvedni a műtétig. Oláh lehetetlen helyzetnek tartja azt is, hogy egy gerincsérv-műtétre több hónapot kell várni, mialatt a beteg munkaképtelen lehet.
A helyzet szerinte különösen azért abszurd, mert közben a kórház kapacitásának harmada kihasználatlan. "Ez olyan, mintha az Audi-gyárnak azt mondanák, hogy a kapacitásának csak 60 százalékát termelheti" - jellemezte a helyzetet. Oláh szerint több műtő üresen áll, mert bár lenne felszerelés, ha nem fizeti ki a műtétet az OEP, akkor a kórház ingyen nem tudja elvégezni. Az intézményből így is folymatosan bocsátják el a dolgozókat, 200 alkalmazott - köztük 50 orvos - fizetésére sincs ugyanis keret.
Más környékbeli kórházakban ugyanakkor nem alakult ki ennyire súlyos helyzet. Mosonmagyaróváron például Vörös László kórházigazgató főorvos szerint csak 7-10 napot kell várni egy műtétre, mert a kapacitásuk arányban van a betegszámmal, és az ágyak számát is csupán kilenccel csökkentették. A soproni kórház tájékoztatása szerint náluk sincs várólista, mindenkit el tudnak látni. Oláh Attila szerint azonban ezekben a városi intézményekben kisebb körben végeznek műtéteket, az igazán súlyos betegeket például Mosonmagyaróvárról is Győrbe küldik, mivel csak ott van speciális ellátás.
Elvileg nyilvánosak a várólisták
A betegjogok védelmére a szakminisztérium által létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet még márciusban marasztalta el a szekszárdi Balassa János Kórházat, mivel ott több sürgős műtétet is elhalasztottak a pénzhiányra hivatkozva, és nem adtak a betegeknek új időpontot. A felügyelet szerint azonban egy kórház gazdálkodásától nem függhet az adott területen élők egészségi állapota.
Kovácsy Zsombor, a felügyelet vezetője szerint a kórháznak tudnia kell gazdálkodni a pénzével, vagy úgy, hogy nem látja el a területileg nem hozzá tartozó betegeket, vagy pedig azokat irányítja máshova, akik nem igényelnek megyei szintű ellátást. Kovácsy már márciusban kijelentette, hogy ez a döntés precedenst jelenthet a többi olyan kórháznak is, amely a kevés pénzre hivatkozik.
A felügyelet mostani tájékoztatása szerint, ha a győri kórház eljárása szakmailag megalapozott, akkor a nem sürgős műtétek hosszú várólistáit ők sem tudják felülbírálni. A felügyelet a többi kórház esetében is azt sürgeti, hogy az intézmények tegyék közzé honlapjukon a várólistáikat (erre 2007 január elsejétől kötelezi a kórházakat az Egészségügyi Minisztérium). Így a betegek látnák, hogy melyik kórházban kell hosszabb ideig várni az adott műtétre, és szabadon tudnának választani a lehetőségek közül.
Jacobi Viktória - Janecskó Kata