A tubesi lokátor titkosítását bírálják civil szervezetek

Miután a Honvédelmi Minisztérium szombaton kiadta az építési engedélyt a Tubes-hegyre tervezett lokátorra, vita robbant ki a minisztérium és a civilek között a tervek nyilvánosságáról. A minisztérium szerint ők csak azokat a dokumentumokat titkosították, amelyeket a törvény szerint védeni kell. A civilek viszont azt mondják, hogy a nekik megmutatott dokumentumokból nem derül ki semmi lényeges, így nincsenek adataik az engedély elleni fellebbezéshez.

A Pécs melletti Tubes hegyre tervezett NATO-lokátorra a Honvédelmi Minisztérium első fokon kiadta az építési engedélyt - közölte a tárca szombaton. A határozat akkor válik jogerőssé, ha az ellen az ügyfelek a kézhezvétel utáni 15 nap alatt nem fellebbeznek. A Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) tagjai más pécsi civil szervezetekkel és magánszemélyekkel együtt szeretne fellebbezni az engedély ellen. Ehhez a CMM egyik szervezője, Sólyomné Baranyai Elza szerint azonban kézzelfogható adatok is kellenek. Ezért akartak betekinteni az építési tervekbe, csakhogy azok nagy részét a minisztérium titkosította.

Nem láthatják a szükséges részeket

A pécsi civilek már korábban felszólították a szimpatizánsaikat arra, hogy jelentkezzenek be a minisztériumhoz ügyfélként. Így ugyanis joguk van betekinteni az építési tervekbe, és - mivel az ügyfelek kézhez kapják az engedély kiadásáról szóló határozatot - fellebbezhetnek is a lokátor építése ellen. A felhívásnak köszönhetően a pécsi önkormányzat és több civil szervezet mellett 150 magánszemély is bejelentkezett a minisztériumba.

Amikor azonban az Összefogás Pécsért Egyesület, illetve a CMM két képviselője április 5-én meg akarta nézni a lokátorral kapcsolatos dokumentumokat, csak a szakhatóságok engedélyeit, illetve a vitához kapcsolódó levelezést mutatták meg nekik. A civilek szerint a teljes építési tervet és a tervezői nyilatkozatot is szolgálati titoknak minősítette a tárca.

A civilek szerint így viszont nem lehet ellenőrizni, hogy a tervek megfelelnek-e a jogszabályoknak és a természetvédelmi előírásoknak. Azt elismerik, hogy a tervekben lehetnek olyan, a radarhoz kapcsolható adatok, amelyeket a kockázat miatt nem lehet nyilvánosságra hozni. A civilek szerint viszont közölni kellene azokat a terveket, amelyek például a szennyvíz elvezetésének megoldását, a gázolaj-tartályok helyét tartalmazzák, mivel csak így lehet ellenőrizni, hogy ezek megfelelnek-e a környezetvédelmi előírásoknak.

A CMM által a Honvédelmi Minisztréiumnak küldött levele szerint szükség lenne a helyszínrajzra, a tereprendezési tervre és az üzemelés-technológiai tervre, hogy meggyőzödhessenek arról, az építkezés nem sértené a környezetvédelmi, a tűz- és egészségvédelmi előírásokat. A szervezet honlapján olvasható levél szerint a műszaki leírásnak a zaj- és rezgésvédelmi megoldásait is szeretné megismerni a mozgalom.

A civilek azt állítják, szolgálati titokra hivatkozva a tervezői nyilatkozatot sem mutatták meg nekik, pedig abban még konkrét adat sincs. A szervezet honlapján viszont felhívják a figyelmet arra, hogy ebben a dokumentumban a tervező arról nyilatkozik, hogy a terv megfelel a jogszabályoknak; illetve ha nem, akkor milyen szabályok alól kér felmentést.

A tárca szerint csak azt védik, amit muszáj

A minisztérium médiaosztálya az [origo]-val azt közölte, hogy a civil szervezetek képviselői, ahogy más magánszemélyek is, minden olyan dokumentumba betekinthetnek, amelyet nem kell a törvény szerint titkosítaniuk. A tárcának azonban kötelessége az államtitkokról és szolgálati titkokról szóló 1995-ös törvény alapján bizonyos dokumentumokat védeni.

Ezért titkosak a tárca médiaosztályának tájékoztatása szerint a tervezett épületek helyszínrajzai, alaprajzai, metszetei és műszaki leírása. A tárca szerint minden más dokumentum nyilvános, minden ügyfél megtekintheti azokat. A törvény szerint egyébként a titkosított anyagok megtekintését is lehet kérvényezni, ha azt elutasítják, bírósághoz lehet fordulni.

A civilek szerint sok a gond a radar körül

A civilek szerint a Tubes hegy területén található a Tettye-forrás, ami Pécs ivóvízkészletének egyharmadát adja. A forrás azért is fontos, mert a gravitáció erejét kihasználva egy esetleges áramszünet esetén is eljut a friss víz a városba. A karsztvíz talajban való áramlását viszont a civilek szerint megzavarhatja az építkezés. A hegy természeti értékei sem elhanyagolhatók, amit az is bizonyít, hogy mielőtt 2005-ben katonai területté minősítették volna a vitatott részt, az egészségügyi erdőként szerepelt a nyilvántartásban.

A kormány 2005 szeptemberében jelentette be, hogy a Zengő helyett a Tubes hegyet szemelte ki a NATO-lokátor helyszínéül. A Tubes mellett az szólt, hogy nem sokkal alacsonyabb a Zengőnél, így a radar felderítőképessége sem lenne sokkal rosszabb az eredetinél. A Tubes csúcsára szerelt radarral az ország légterének 98 százaléka lesz belátható - mondta Gyurcsány a tavalyelőtti bejelentéskor.

A civilek tavaly szeptemberben kezdtek aláírást gyűjteni azért, hogy tartsanak helyi népszavazást az ügyről. A márciusi népszavazás a kevés résztvevő miatt érvénytelen lett, de a szavazók nagy többsége elutasította a radart. A civilek szerint az önkormányzatnak még lenne eszköze az építkezés megakadályozására, viszont a testület március 22-én nem szavazta meg azt a javaslatot, hogy változtatási tilalommal tegyék lehetetlenné a radar telepítését.

Jacobi Viktória