Nem fizet az állam a világháború előtti kötvényekért

Az Alkotmánybíróság (Ab) végleg lezárta a világháború előtti kötvények magyar tulajdonosai előtt a jogérvényesítés útját, állítja ügyvédjük. Eközben a magyar állam külföldi magánszemélyeknek összesen több tízmilliárd forintot fizetett ki, illetve fog kifizetni a következő tíz évben az értékpapírok után.

A magyar kötvénytulajdonosoktól a rendes bíróságok mellett az Ab is elévülésre hivatkozva tagadta meg az összesen néhány százmillió forintnyi követelés érvényesítésének lehetőségét - mondta Vad Tibor, a kötvénytulajdonosok ügyvédje.

Magyarországon 1945 előtt általános gyakorlat volt, hogy az állam és az önkormányzatok, városok, vármegyék közössége kötvénykibocsátással fedezte költségvetési szükségletei egy részét. A kötvények jelentős részét értékálló valutában bocsátották ki, így azokat sokszor külföldiek vásárolták meg. A perekben szereplő kötvények legnagyobb részét Budapest székesfőváros bocsátotta ki: 1910-ben angol fontban, 1911-ben francia frankban, 1914-ben angol fontban, svájci frankban, holland forintban, német birodalmi márkában és magyar koronában, 1927-ben pedig USA aranydollár alapú kötvényekben.

Az ügyvéd elmondta: ennek az ügycsoportnak jogi szempontból az a különlegessége, hogy Budapest székesfővárosnak nincs jogszabályban rögzített jogutódja, mert amikor a második világháború utáni államosításkor létrejött a Fővárosi Tanács, nem rendelkeztek arról, hogy a korábbi székesfővárosnak mi legyen a jogutódja. Így a rendes bíróságok a kötvénytulajdonosok követeléseinek elutasítását az elévülésen túl a székesfővárosi kötvények esetében azzal is indokolták, hogy kizárólag a kibocsátó, vagy annak jogutódja lenne kötelezhető, megfelelő jogszabály híján azonban jogutódnak, helytállási kötelezettnek sem a Magyar Állam, sem a jelenlegi Fővárosi Önkormányzat nem tekinthető.

További ügycsoportot képviselnek az egyesített városi kötvények, amelyek első sorozatában 33 város 1925-26-ban angol font alapú értékpapírt bocsátott ki Londonban. 1926-27-ben újabb sorozat egyesített vármegyei kötvényt bocsátottak ki USA aranydollárban, ezt egy New York-i bank menedzselte. A jogutódlás kérdése a vármegyék által kibocsátott kötvények ügyében is vitatott volt.

A legnagyobb vásárlók a magánszemélyek mellett a nyugdíjbiztosítók voltak. A kötvényeket más értékpapírokhoz hasonlóan tőzsdén lehetett adni-venni. A budapesti tőzsde 1948-as bezárásakor még reális árfolyamuk volt a kötvényeknek, a külföldi tőzsdéken pedig az 1970-es évek végéig szerepeltek és cseréltek gazdát ezek az értékpapírok.

A második világháború után született jogszabályok a magyar állampolgárok számára lehetetlenné tették az igényérvényesítést, a bírósághoz fordulást. A kötvénybirtokosok így négy évtizeden át, 1988-ig egyáltalán nem tudták érvényesíteni követelésüket. Ráadásul ebben az időszakban az értékpapírok nagy része elkallódott, megsemmisült. Ugyanakkor a külföldi kötvénytulajdonosokkal a magyar állami szervek kétoldalú, titkos megállapodásokat kötöttek - az elsőt 1949-ben svájci illetőségű kötvényesekkel, az utolsót pedig egyesült államokbeliekkel 1975-ben -, és ezek alapján az 1950-es években megkezdődött a külföldi kötvénytulajdonosok kifizetése, ami várhatóan 2017-2018-ig tart - mondta Vad Tibor.

Az eredeti követelésállomány a világháború után összesen mintegy 350-370 millió amerikai dollár volt, azaz mintegy 60 milliárd forint, aminek 90 százalékát külföldiek birtokolták - tette hozzá az ügyvéd. A még életben lévő néhány száz idős magyarországi kötvénytulajdonos összesen mintegy 300-400 millió forintos követelését több tucat polgári perben próbálták érvényesíteni az 1990-es évektől közepétől. Az elsőfokú bíróságok ellentmondó ítéleteket hoztak, a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság azonban jogerősen azt mondta ki, hogy a követelések 1993-ban elévültek.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2003-ban felülvizsgálati eljárásban módosított formában, de szintén úgy foglalt állást, hogy a magyarországi követelések túlnyomó többsége elévült. Az LB szerint a polgári törvénykönyv 1960. május elsejei életbe lépése utáni lejáratú kötvények elévültek, az azt megelőzően lejártak ügyében viszont 2007-ben még lehet bírósághoz fordulni. Ezek az 1960. május elseje előtt lejárt kötvények az összes követelés mintegy 0,1 százalékát tehetik ki, értékük néhány százezer forint lehet az ügyvéd szerint.

A magyarországi kötvénytulajdonosokat képviselő ügyvédek szerint sérti a jogállami alkotmányosság normáit, hogy a kötvénykibocsátások után több évtizeddel bevezetett új elévülési szabályokat alkalmazzák visszamenőleges hatállyal a bíróságok. Az Ab április 16-ai döntésében azonban elutasította a beadványaikat.

"Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kifejtette, hogy nincs hatásköre a konkrét ügyekben hozott bírósági határozatok felülvizsgálatára; a támadott szabályok pedig nem ellentétesek az Alkotmánynak az indítványokban megjelölt rendelkezéseivel" - tartalmazza a testület április 17-én kiadott közleménye.