Nem szavazhatunk az ingyensörről

Az Alkotmánybíróság is rábólintott az Országos Választási Bizottság korábbi döntésére: nem lesz népszavazás az ingyensörről, amelyet egy állampolgár indítványozott. E szerint - ha a többség így szavazott volna - minden vendéglátóhelyen ingyenes lehetett volna a sörfogyasztás.

Az Alkotmánybíróság (Ab) úgy indokolta döntését, hogy "a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének". Az indoklás szerint ugyanis "nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört".

Két alkotmánybíró egyéb indoklást is fűzött a döntéshez. Kiss László - akihez Lenkovics Barnabás is csatlakozott - azt írta: az indítványozó rosszhiszemű volt, mert olyan kérdés hitelesítését kérte, amely eltéríti az alkotmányos szerveket és a népszavazás intézményét munkájuk "alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától". Kiss László hozzátette: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak.

Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. A testület határozatában rögzítette azt is, hogy "a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan".

Az OVB november 22-én tagadta meg az ingyensör mérésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés hitelesítését. "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" - állt egy magánszemély, K. Károly által benyújtott kérdőíven. Az OVB egyhangúlag utasította el a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy az hatályos nemzetközi szerződéseket és az alkotmányt is sérti, ráadásul ellentétes a piacgazdasággal. Emiatt fordult korábban K. Károly az Ab-hez.