Gallup: A Fidesz-tábor duplája a szocialistákénak

Továbbra is mélyponton van az MSZP a Gallup legújabb közvélemény-kutatása szerint, de a Fidesz sem tudta megtartani előző havi támogatottságát. Ha most vasárnap lennének a vélasztások, az MDF bejutna a parlamentbe, az SZDSZ azonban nem. A lakosság továbbra is pesszimista, de hosszú távon már többen reménykednek javulásban, mint amennyien romlásra számítanak.

A Fidesz elkötelezett, választásra kész tábora kétszerese az MSZP táborának - derül ki a Magyar Gallup Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Az MSZP támogatottsága továbbra is mélyponton van, a márciusi 18 százalék után áprilisban már csak az összes választó 16 százaléka szavazna a szocialistákra

Ugyanakkor a Fidesz sem tudta megtartani az elmúlt havi 34 százalékos támogatottságát, és a stabilnak tekinthető 30 százalékra esett vissza. Az elszánt párthívek (vagyis a biztos szavazó pártválasztók) abszolút többsége, 59 százaléka azonban a Fidesz szavazóiból áll. Ez kétszer annyi szavazatot jelent, mint amilyen támogatottsággal az MSZP rendelkezik ebben a körben.

A kis pártok közül az MDF-re az összes megkérdezett 3 százaléka szavazott volna, míg az SZDSZ-re csak 2 százalék. A kis pártok támogatottsága a pártot választó biztos szavazók között sem sokkal magasabb, az MDF éppen elérné az ötszázalékos küszöböt, míg az SZDSZ nem lépné át, csak 3 százalék támogatja.

Az április közepén végzett vizsgálat eredményei szerint csak minden harmadik magyar rendelkezik határozott pártpreferenciával és számít biztos szavazónak. A lakosság közel fele (48 százaléka) nem választott pártot: vagy nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártra szavazna. Egy "most vasárnapi" választáson a lakosság fele venne részt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkájának megítélése a Gallup szerint áprilisban nem romlott tovább. A magyar felnőttek közel kétharmada (59 százaléka) továbbra is elégedetlen és csak minden negyedik (24 százalék) választópolgár elégedett azzal, ahogy a miniszterelnök a munkáját végzi.

Az ország gazdasági helyzetének megítélése sem változott lényegesen márciushoz képest, továbbra is a lakosság mindössze 10 százaléka tartja azt többé-kevésbé jónak, 56 százaléka pedig meglehetősen rossznak. Valamelyest csökkent viszont azoknak az aránya, akik nagyon rossznak látják a gazdaság állapotát, míg márciusban a lakosság harmada (33 százalék), áprilisban csak a lakosság negyede (25 százalék) vélekedett így.

A lakosság 77 százaléka látja úgy, hogy a családja anyagi helyzete rosszabb az egy évvel ezelőttinél. A jövőre nézve is többen vannak a pesszimisták: a következő egy évre a lakosság közel fele (46 százaléka) feltételezi a családja helyzetének további romlását. A kormányzati intézkedések hosszú távú hatásait tekintve viszont ebben a hónapban megfordultak az arányok, valamivel többen vannak a hosszabb távon optimisták: a megkérdezettek több mint negyede (28 százalék) remél pozitív változást anyagi helyzetében, 24 százalék véli úgy, hogy négy év múlva még rosszabb lesz a helyzet.