140 milliárd forintos megtakarítást jelent 25 év alatt az a konstrukció, amely alapján megépül a kormányzati negyed - közölte csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Gál J. elmondta: a kormány a legolcsóbb, az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló megoldást választotta az előkészítő bizottság által javasolt négy elképzelés közül.
Ennek lényege, hogy a beruházást a közbeszerzési pályázat keretében kiválasztott magánbefektető valósítja meg, aki az üzemeltetés egy részére is lehetőséget kap majd. A szerződéskötés után a negyed megvalósításáért viselt kockázatot a magánbefektető viselné. A befektető 25 évre a kormány rendelkezésére bocsátja az ingatlanegyüttest, amely a futamidő végén kerülhet állami tulajdonba, a megvásárlásról 2034-ben kell dönteni.
A jelenlegi minisztériumi épületek értékesítéséből várhatóan több mint 100 milliárd forintot az államadóság csökkentésére lehet majd fordítani. Becslések alapján az épületegyüttes kivitelezése 32,3 milliárd forintba fog kerülni. Gál J. Zoltán kérdésre elmondta: a kormányzati ingatlanok üzemeltetési költségei jelenleg 13 milliárd forintba kerülnek, ez várhatóan 8,5 milliárd forinttal csökkenne a kormányzati negyedben.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány ismét azt a finanszírozási modellt, a PPP-projektet választotta, amely korábban a kollégiumépítéseknél, vagy az autópálya-építéseknél már megbukott, és az Állami Számvevőszék is kifogásolta. Cser-Palkovics hozzátette: a recept hasonló, mint a korábbi "Gyurcsány-üzleteknél", vagyis az állam rosszul jár, egy szűk üzleti kör viszont jól.
Azzal kapcsolatban, hogy beruházás 32,3 milliárdba kerül, és ezzel 140 milliárdost spórol az állam, a helyettes szóvivő azt mondta: vagy valamelyik szám nem stimmel, vagy pedig csúsztat a kormány és olyat hasonlít össze, amit nem lehet. A Fidesz szerdán jelentette be, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordultak a kormányzati negyed ügyében.