"Felülök a motorra, majd leszáll a lila köd. 3-4 óra intenzív őrjöngés következik, amikor nagyon állat módon közlekedek" - mondja Sterbek Zsolt, aki jelenleg törött lábbal fekszik otthon. Ezúttal nem tipikus motoros baleset áldozata lett a fiatalember: egy úgynevezett pocket bike-kal (parányi motorkerékpár) egykerekezett kis sebességnél, majd rosszul esett. Volt már nagyobb bukása is, a fővárosi Szentendrei úton egykerekezés közben ráhajtott egy autóra.
"Máshol udvariasak az autósok"
Magyarországon a motorkerékpárosok okozta balesetek, ezen belül a halálos balesetek aránya az elmúlt években jelentősen nőtt. Az elmúlt hat évben 56 százalékos volt az emelkedés, tavaly 875 sérüléssel járó baleset történt az utakon, és 118 motoros halt meg. Kisebb mértékű a növekedés, de hasonló a helyzet egész Európában is: 2000 és 2003 között 5,6 százalékkal több motoros halt meg mint korábban. Figyelemre méltó, hogy eközben autós balesetekben 12 százalékkal kevesebben vesztették életüket.
Mindez nyilván nem független attól sem, hogy egyre több motor közlekedik a magyar utakon. A KSH szerint január 1-jén 130 ezer motorkerékpár volt forgalomban. Ez 36 százalékos növekedés hat év alatt. "Több búzában több az ocsú" - mondja erre Gajdos Sándor, az egyik legnépszerűbb motoros magazin, a Wild főszerkesztő helyettese. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy a motorosok maguknak keresik a veszélyt vagy pedig az autósok keverik őket kockázatos helyzetekbe.
Gajdos szerint egyre figyelmetlenebbek az autósok, akik gyakran akkor sem adnak elsőbbséget a kisebb méretű járműveknek, ha az megilleti őket. A főszerkesztő-helyettes állítja, nincs ez mindenhol így. Példaként Barcelonát hozza fel, ahol a piros lámpáknál külön megállóhely van elöl a kétkerekűeknek és mögöttük a kocsiknak. "Ott kifejezetten udvariasak az autósok, félrehúzódnak, hogy előre engedjék a motorosokat" - állítja Gajdos.
"Hatalmas a szereplési vágy"
A rendőrségi statisztikák mást mutatnak. Szécsi Tibor, a BRFK közlekedési alosztályának vezetője szerint osztott a felelősség a közlekedésben, de az ő adataik szerint nagyobb részben a motorosok okozzák a baleseteket. Az őrnagy sorolja az okokat: gyorshajtás, elsőbbségadás elmulasztása, gyakorlatlanság. Egyre többen A-kategóriás jogosítvány nélkül ülnek nagymotorra, de a sérüléseket sokszor már azzal is el lehetne kerülni, ha megfelelő ruhát és sisakot használnak a motorosok. "A krómozott, második világháborús rohamsisak nem ilyen" - utal az őrnagy egy divatos viseletre.
Szécsi a BRFK motoros rendőreit hozza fel követendő példaként a rutintalanabb sofőröknek. A motoros rendőrök ugyanis minden szezon kezdetekor elméleti és gyakorlati ismétlő tréningen vesznek részt, csak ezt követően mehetnek a forgalomba, "még akkor is, ha húsz éve motoroznak".
A törött lábú Sterbek Zsolt is a rutintalanságban látja a legnagyobb veszélyforrást. Ő egy motorosszalonban dolgozik, így látja, hogy kik vásárolnak ilyen járműveket. "Tíz emberből nyolcnak nem adnék ilyen gépet" - állítja. Szerinte sokan úgy gondolkodnak, hogy egy prémiumkategóriás autó "ma már nem nagy durranás, ezért összegengszterkedik a 150-170 lóerős motor árát, vagy a szülők kifizetik azt a 2,5-3,5 milliót".
A fiatalember azt mondja, ő gyakran kéri próbavezetésre azokat a gyakorlatlan vevőket, akik kezdőjárműként mindjárt nagymotort vásárolnak. "Ezek a gépek csak egyes sebességi fokozatban 160-ig gyorsulnak. Onnan meg is kell tudni állni, ezért elhagyatott utakat szoktam a figyelmükbe ajánlani gyakorlásként" - mondta Sterbek, aki állítja: ő is szereti a lendületes közlekedést, de száguldozni nem szokott. Endúróval közlekedik, ami maximum 150-nel tud haladni. Ráadásul gyakorlott, figyelmes motoros, ő tud reagálni másokra, állítja, nem úgy, mint sok nagyzolási mániában szenvedő motorostársa.
Lencsés Csaba