Még egy bírónő is titkolná, ha megerőszakolnák

A magyarok 62 százalékának nincs tudomása arról, hogy a házasságon belüli nemi erőszak bűncselekmény - derül ki az Amnesty International jelentéséből, mely szerint a családon belüli bántalmazások többsége nem kerül bíróság elé. Még egy bírónő is azt mondta az emberi jogi szervezetnek, hogy vonakodna bejelenteni, ha megerőszakolnák.

A családtagok vagy ismerősök által elkövetett nemi erőszak magyarországi áldozatait az esetek többségében cserbenhagyja az igazságszolgáltatás, ezért az erőszakoskodók többsége nem is kerül bíróság elé - áll az Amnesty International csütörtökön kiadott jelentésében. Annak, hogy a nők nem fordulnak a rendőrséghez, több oka is van: félnek a bántalmazó és társai bosszújától, tartanak attól, hogy ismerőseik megvetik, nevetségessé teszik őket, és nem bíznak az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben sem.

Más bűncselekményekkel ellentétben az áldozat az esetek többségében jól ismeri az erőszaktevőt: a támadó leggyakrabban az áldozat házastársa, partnere, barátja, iskolatársa, illetve korábbi partnere. A magyar büntető törvénykönyv 1997 óta bűncselekménynek ismeri el a házasságon belüli nemi erőszakot, de a bűncselekmény megállapításához a nőknek bizonyítaniuk kell, hogy fizikailag ellenálltak, függetlenül a velük szembeni erőszak vagy fenyegetés mértékétől. Ez az előírás kapcsolatban élő nők ezreit teszi védtelenné - áll az AI jelentésében.

A rendőrök széttárják a kezüket

Az emberi jogi szervezet szerint az esetek jelentős része nem jut a bíróságok elé vagy nem végződik elmarasztaló ítélettel. A bűncselekményt vagy be sem jelentik, vagy a rendőrség nem azonosítja a tettest, és "hamis bejelentésnek" minősíti az esetet - írja az Amnesty International. A bejelentési folyamat ráadásul megalázó, ami még inkább eltántoríthatja az áldozatot a jogi lépések megtételétől.

Az Amnesty által készített interjúk azt mutatják, hogy számos rendőrtiszt előítéletesen gondolkodik a nemi erőszakról és azokról a nőkről, akik nemi erőszak miatt feljelentést tesznek. A rossz anyagi hátterű panaszosokról a rendőrök gyakran azt gondolják, hogy az erőszak együtt jár életkörülményeikkel, ezért nem lehet segíteni rajtuk. Jobb anyagi helyzetű panaszosoknak pedig sokszor nem hisznek, megkérdőjelezik az elmondottak igazságtartalmát.

"Maga akar azokról a spinkókról beszélni, akiket behoznak ide és azt állítják, hogy megerőszakolták őket?... 85 százalékuk kurva. Dugni akart, és megegyezési problémái támadtak. Nyíltan vagy titokban prostituáltak. Ezt egy szakember látja" - ezek egy, az Amnesty International által meginterjúvolt rendőrtiszt mondatai. Egy másik rendőrtiszt pedig arról beszélt, hogy szerinte egy ilyen feljelentés sokszor kapóra jön a nőnek, ha a válás után gyerekelhegyezési pert indít.

Egy bírónő se tenne feljelentést

A bíróság elé kerülő esetekben is a nőknek meg kell küzdeniük azzal a közfelfogással, hogy a férj rákényszerítheti feleségét a szexuális együttlétre, és a nő az, aki kiprovokálja az erőszakot. E felfogásra jellemző, hogy még egy magyar bírónő is azt mondta az Amnesty Internationalnak: maga is vonakodna bejelenteni, ha megerőszakolnák.

Az Amnesty International a jelentést eljuttatja a kormány tagjainak és az ORFK vezetőinek is. A szervezet felszólítotja a kormányt arra, hogy törvénymódosításokkal garantálja a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, biztosítson képzést és állapítson meg eljárási szabványokat azok számára, akik hivatásszerűen foglalkoznak a szexuális bűncselekmények áldozataival, hozzon létre támogató hálózatot az áldozatoknak, és közoktatási programokkal lépjen fel aktívan a társadalmi előítéletek ellen. Az Amnesty folyamatosan akciókat szervez a témával kapcsolatban, azt is tervezik, hogy külföldön tartózkodó magyar politikusokat, delegációkat külföldön is szembesítik a családon belüli erőszakkal kapcsolatos észrevételeikkel.