Több olyan dolgot is kérdeztek a középszintű történelem érettségin, amelyet a diákoknak nem kellett volna tudniuk - állította az [origo]-nak még szerdán az a középiskolai történelemtanár, akinek a segítségével megoldottuk a feladatsort.
A neve elhallgatást kérő tanár az esszékérdések kapcsán azt kifogásolta, hogy a válaszható témák között annak ellenére szerepelt a nemzetiségi kérdés 1848-49 között, hogy a követelményt tartalmazó rendelet szerint ezt csak emelt szintén kell tudni, középszinten nem.
Az érettségikövetelményről szóló szabályzás szerint a szabadságharc kapcsán csak a március 15-i forradalom eseményeit, az áprilisi hadjáratot, valamint a függetlenségi nyilatkozatot kellene tudni középszinten. A történelemtanár szerint ugyancsak nem kellett volna tudni a középszintű érettségit íróknak a Kádár-korszak eladósodásáról, mivel a szabályozás szerint csak a korszak mindennapjait kell ismernie a diákoknak.
Ezzel kapcsolatban megkerestük az oktatási minisztériumot, a tárcánál azonban csak pénteken válaszoltak a kérdéseinkre. A minisztérium szerint a követelményrendszer úgy fogalmaz, hogy emelt szinten a "nemzetiségi törekvések a Habsburg-birodalomban" című témakört kell ismerni, ez pedig több évszázadot ölel fel, ellentétben a szabadságharccal, ami csak két esztendőt. A minisztérium azt azonban elismeri, hogy ez a kérdés bonyolultabb, mint a többi esszékérdés, de hozzáteszik: a diákoknak volt választási lehetőségük, nem volt muszáj ezt kifejteni.
Hasonlóan érvel a minisztérium a Kádár-rendszerre vonatkozó esszé kapcsán is. A vizsgakövetelmény ugyanis középszinten "A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban" témát kell tudni. A tárca szerint a rendszernek fontos jellemzője volt az eladósodás. A minisztérium írásban adott válaszában itt is megemlíti, hogy ezt sem volt kötelező választani.
Szabó András