Az első magyar PPP beruházás - legalábbis Kóka János gazdasági miniszter szerint - a Lánchíd volt, csak akkor még nem volt ez a neve. A Lánchídról szóló 1836-os törvény szerint "a Buda és Pest közti állandó híd felépítésének eszközlése egy részvényes társaságnak feladása lesz", ez a társaság viseli a költségeket is. Erről egy szerződést kötnek a "Nemzettel". Az elkészült híd bizonyos idő után az állam tulajdona lesz, addig azonban minden jövedelem - például a hídvám - a részvényes társaságé.
Ez a rendszer azóta nevet is kapott, a világon sokfelé alkalmazzák a kormányok: így épülnek kárházak, utak, iskolák, metróvonalak. A PPP a "public private partnership" rövidítése, és a közszféra és a magánszféra hosszútávú, összetett együttműködését jelenti.
A kormányzati negyed esetében a forgatókönyv a következő lesz a kormány tervei szerint: közbeszerzési pályázatot írnak ki, és ennek győztese, egy magánbefektető építheti fel az épületkomplexumot. Ő viseli a kockázatokat, és ha kész, az épületek üzemeltetésének egy része továbbra is az ő joga. Ha kész a negyed, a minisztériumok beköltözhetnek, de huszonöt évig csak "bérlik" az épületeket, amelyek ezután kerülnek állami tulajdonba a szerződés feltételeinek megfelelően.
Jó vagy nem jó?
A PPP-ről általában azt mondják, azért jó, mert nem (csak) az állam viseli a kockázatokat, sokkal gyorsabban elkészülnek a nagy projektek, és kevésbé terhelik a költségvetést (a kormányzati negyedet például huszonöt év alatt kell kifizetni, nem pedig egyszerre). És csak akkor kell, amikor már elkészült az egész, létrejöhetnek olyan beruházások, melyre az államnak nem lett volna pénze. Angliától Ausztráliáig nagyon sok óriásprojektet valósítanak így meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Kutatóintézetének főigazgatója, Báger Gusztáv szerint a PPP-beruházások olyan ütemben terjednek, hogy már globális tendenciáról lehet beszélni.
Divatossága ellenére sokan ellenzik ezt a módszert. Ők azt mondják: az ilyen projektek kockázata egyáltalán nem kisebb az átlagosnál, ráadásul nem is olcsóbb megoldás, hiszen a kormányok, bár megússzák a gyors fizetést, valójában a jövő adófizetőire hárítják a költségeket.
A Financial Times áprilisban közölt egy felmérést, amely a PPP-projektekről szerzett tapasztalatokat összegezte. A válaszadók - szerződéskötők, bankszakemberek, biztosítók, üzleti tanácsadók - egyetértettek abban, hogy profi gárda nélkül a PPP-projektek is nagyon rosszul sülhetnek el. A problémák leginkább abból adódtak a felmérés szerint, hogy a megvalósításkor közbeszólt a bürokrácia, a dilettantizmus, a menet közbeni változtatások, az alvállakozók problémái vagy éppen a politika. A felmérés összegzése szerint bár a PPP-megoldást általában jónak tartották a szakemberek, szerintük nem minden területen működik tökéletesen.
A magyar PPP
Magyarországon is zajlottak már el PPP-projektek a Lánchíd óta. Ilyen volt az M6-os sztrádaprogram, diákszállók épületei, börtönök, többé-kevésbé így épült fel a Művészetek Palotája, de szerepelnek Budapest fejlesztési terveiben is PPP-konstrukciós beruházások.
Az ÁSZ több magyar PPP-projektet vizsgált, és nem egyszer bírált is. Több jelentés megfogalmazása szerint a PPP magas kockázatot hordoz mindaddig, amíg "nem áll rendelkezésre a gazdaságossági számítások megfelelő módszertana, a projektek gazdaságos és hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen jogszabály erejű eljárásrend, valamint a koordináló, értékelő, ellenőrző feladatok végzésében felelős szervezet. Ezek hiányában minden PPP-projekt a jelentős többletmunka-ráfordítás, erőfeszítés ellenére az államháztartás szempontjából kockázatos megoldások lehetőségével jár" - olvasható a különböző ÁSZ-jelentésekben.
A jelentések értelmezéséhez és a hazai PPP-projektek értékeléséhez Bihary Zsigmond, az ÁSZ Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatósága főigazgatójának segítségét kértük. Bihary - aki a kormányzati negyed ellenőrzésére létrehozott bizottságnak is tagja - a kormányzati negyedről nem nyilatkozott, mondván, biztos, hogy az ÁSZ később ellenőrizni fogja a beruházást. A PPP-ről azonban elmondta véleményét.
"A magánszféra bevonásának akkor van értelme, ha az az állam és a költségvetés szempontjából valamilyen előnyt jelent. Például megoszlik a kockázat, vagy gyorsabban elkészül a beruházás" - magyarázta a főigazgató. Ugyanakkor eddig a magyar PPP-ket ezek helyett inkább az motiválta, hogy tehermentesítsék a költségvetést. Emellett "a szerződések megkötésénél az állami érdekek kevésbé érvényesültek, mint a magánbefektetői érdekek" - mondta Bihary, hozzátéve, hogy mára ez a helyzet javult.
Korábban ugyanis a magyar PPP-projektek nem vontak be igazi magántőkét a megvalósításba, egyszerűen annyi örtént, hogy a magánbefektetők - állami garanciával - hitelt vettek fel, és ezt a pénzt költötték el a beruházásra. Így többször tulajdonképpen bújtatott állami kiadásról volt szó - mondta Bihary Zsigmond.
"A PPP-projekteknél mindig az a kérdés, hogy ha a beruházás jóval hamarabb megvalósul, az ebből származó előnyök mennyire kompenzálják a későbbi terheket" - mondta az [origo]-nak. Szerinte eddig az ilyen számításokat nélkülözték a magyar PPP-projektek. Ráadásul az állami beruházásoknak nincs átfogó szabályozása Magyarországon, és ez bizonytalanságot okozhat - tette hozzá.
Kezdjük megtanulni
Bár az eddigi magyar projektek - az ÁSZ-jelentések tükrében - nem voltak mind sikeresek, a kormányzati negyednél még nem lehet előre tudni az eredményt. Báger Gusztáv, az ÁSZ Kutatóintézetének főigazgatója szerint optimizmusra ad okot, hogy a legutóbbi hazai PPP-projektek már sikeresek voltak. Báger szerint "lassan kezdjük megtanulni" a PPP-t, és azt is, hogy "az állami oldalról is komolyan kell venni" a PPP-vel kapcsolatos feladatokat - mondta az [origo]-nak.
Így szerinte elkerülhető az is, ami a kilencvenes évek PPP-beruházásainál előfordult: ekkor a magánszektor uralta a projekteket, és gyenge volt az állam érdekeinek képviselete. Emellett a főigazgató hangsúlyozta azt is, hogy a mindenre kiterjedő előzetes tervezés, az összehasonlító vizsgálatok nem hanyagolhatók el, és ezek nyomán jó szerződést is kell kötni.
A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a kormányzati negyed megvalósításához biztosítékokat is beépítenek a rendszerbe. Ilyen, a már felállított projekt-monitoring bizottság, amelyben főleg kormánytól független szakemberek vesznek részt. (Ennek tagja Bihary Zsigmond is.) A Fidesz amellett, hogy azt hangsúlyozza, az Országgyűlés ellenőrzése alá kell vonni a kormányzati negyed megvalósítását, egy parlamenti eseti vizsgálóbizottság felállítását is szeretné elérni, de a kormány elutasítja ezt a javaslatot.
Wirth Zsuzsanna