A riporter, Császár Attila a szeptemberi, a Szabadság téren történt eseményekről tudósított, amikor - elmondása szerint - a lőszert kapta egy ismeretlentől. A táskájába tette és megfeledkezett róla - vallotta Császár Attila a bíróságon. Október 2-án, a Parlamentbe ment egy miniszterelnöki sajtótájékoztatóra, amikor a ruházata átvilágításakor megtalálták nála a lőszert.
Császár Attilának nem volt engedélye a lőszer tartására, ezért indult ellene büntetőeljárás - lőszerrel való visszaélés miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ennek nyomán bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette a riportert.
A Fidesz november 23-án tartott konferenciáján Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy Császár Attila a Magyar Televízió székházánál talált éleslőszer-hüvelyt. A képviselő szerint ez azt bizonyította, hogy éles lőszerrel lőttek a Szabadság téren. Az MTV-székház ostromáról készített nyilvános rendőrségi jelentés szerint a rendőrök 28 figyelmeztető lövést adtak le az este folyamán saját testi épségük védelme érdekében. Ezek a lövések személyi sérülést, anyagi kárt nem okoztak.
Császár Attila a bíróság előtt kedden azt vallotta, a szeptemberi Szabadság téri események élő közvetítésekor adták a kezébe a helyszínen a lőszerhüvelyt és a lőszert, amiket bemutatott az adásban. Hangsúlyozta: ellentétes információkat kapott, így nem tudta, hogy az éles lőszer-e vagy vaktöltény. A bíróságon levetítették a riporter szeptemberi tudósítását, amelyben ugyancsak elmondta Császár Attila, hogy nem tudja, mit tart a kezében. A riporter közölte: az utolsó információja az volt, hogy ez vaktöltény.
A tudósítás után a riporter a táskájába tette a lőszerhüvelyt és a lőszert, majd megfeledkezett róla. Többször elmondta: nem tudta, hogy éles lőszerről van szó, ő még katona sem volt, nem ismerte fel. Számára csak akkor derült ki, hogy éles lőszerről van szó, amikor elkészült a szakértői vélemény.
A bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a lőszerrel való visszaélés kettőtől nyolc évig büntetendő bűncselekmény, a legenyhébb formája az egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztés. Hangsúlyozta azonban: még ez is túl szigorú lett volna Császár Attila esetében, ezért döntött a megrovás mellett, amellyel büntetlen előéletű marad a vádlott. A bíró szerint a cselekménynek csekély a társadalomra veszélyessége. Császár Attila és védője fellebbezést jelentett be felmentésért. Így az ítélet nem jogerős, a per a Fővárosi Bíróságon folytatódik.