Megbüntetik a vásárhelyi kórházat a mentős halálért

Három millió forint megfizetésére kötelezi a hódmezővásárhelyi kórházat a mentőben meghalt mindszenti férfi ügye miatt az Egészségbiztosítási Felügyelet - derül ki a betegek érdekeit védő szervezet vizsgálatából. A felügyelet szerint a férfi halálához hozzájárult, hogy Hódmezővásárhelyen nem kapott megfelő ellátást. A település fideszes önkormányzata szerint a felügyelet politikai döntést hozott.

Elmarasztalta az Egészségbiztosítási Felügyelet a mentőben meghalt mindszenti férfi ügye miatt a hódmezővásárhelyi kórházat - jelentette be kedden Kovácsy Zsombor, a betegek érdekeit védő kormányzati szervezet vezetője. A kórházra 3 millió forintos pénzbírságot róttak ki, a bűncselekmény gyanúja miatt pedig a Csongrád Megyei Rendőrkapitánysághoz is fordult a felügyelet.

A 67 éves mindszenti férfi április 6-án halt meg. A beteget előbb a hódmezővásárhelyi kórházba szállították, majd innen a kocsit továbbküldték a szentesi kórházba. A Szentes felé vezető úton azonban a férfinek megállt a szíve, és már nem sikerült újraéleszteni. A férfi halála azért kapott politikai jelentőséget, mert az az egészségügyi reform több fontosabb elemének az életbe lépése után történt. Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Lázár János ezt követően nevezte a mindszenti férfit az egészségügyi reform első áldozatának.

Kovácsy keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a vizsgálat szerint a férfi - ellentétben az eset után tett politikai nyilatkozatokkal - nem az egészségügyi reform miatt halt meg. A felügyelet vezetője szerint a férfi halálához hozzájárult, hogy a beteg a hódmezővásárhelyi kórházban nem kapott megfelelő ellátást. Kovácsy szerint a vizsgálat során kiderült, hogy a kórházban nem vizsgálták azt, hogy beteg sürgősségi vagy belgyógyászati ellátást igényel-e. A minszenti férfi a szükséges vérvizsgálat, ÉKG és neurológiai vizsgálat helyett csak felületes ellátást kapott, mindössze a pulzusát ellenőrizték a továbbszállítás előtt - tette hozzá a felügyelet vezetője.

Kovácsy elmondta: a vizsgálat során kiderült az is, hogy nincs nyoma annak, hogy a beteget ellátó orvos olyan utasítást kapott volna, hogy nem veheti fel a beteget. Korábban nyilvánosságra került az a felvétel, amelyen az ügyeletes orvos és egy mentős közvetlenül a beteg halála után beszélnek egymással. Ezen az ügyeletes orvos egyértelműen kimondja, hogy a beteget nem vehette fel, mert erre utasították. A mentősnek a doktornő azt hajtogatja: a "főnök" - akit nem nevez meg - neki reggel adta utasításba, ne vegyen át ilyen esetet. A felügyelet vezetője szerint az orvos a meghallgatás során azt mondta, azért fogalmazott így, mert zaklatott állapotban volt.

A felügyelet vezetője hozzátette: meglehetősen szerencsétlen esetről van szó. Kovácsy ezzel arra utalt, hogy a férfi korábban saját felelősségre távozott a szentesi kórházból. Ráadásul a halálához hozzájárult a saját elhanyagolt egészségügyi állapota is. A vizsgálat szerint a férfit a kórházba beutaló mindeszerti háziorvos, valamint a szentesi kórház nem hibázott az ügyben.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet a kormány mentegetése érdekében, előre meghatározott koncepció mentén, politikai döntést hozott - reagált a határozatra az [origo]-hoz eljuttatott közleményében a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Az önkormányzat álláspontja szerint a felügyelet nem vizsgálta, hogy a mentőszolgálat miért nem a beutalási rend szerint szállította a beteget, a szentesi kórház miért nem látta el a férfit, és azt sem, hogy a tragédia bekövetkeztében milyen szerepe volt az ellátórendszerben történt változásoknak. A közlemény hozzáteszi: a beteg Hódmezővásárhelyen tartózkodása idején nem volt sürgősségi eset, a törvény szerint a férfit a doktornak tovább kellett küldenie.

Az esettel április 24-i ülésén foglalkozott az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is. Az ülésen - amelyről a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak - a hódmezővásárhelyi önkormányzat továbbra is fenntartotta, hogy a férfi a reform első áldozata volt. Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi tárca kabinetfőnöke az ülésen azt állította, hogy a reformnak nincs köze a tragédiához. Matejka szerint ugyanis a kórházátalakítások nem befolyásolták a sürgősségi betegellátást.