"Talán abba kellene ezt hagyni" - erre gondolt a kormányüdülő nagytermének első sorában döbbenten figyelő Géczi József Alajos szocialista képviselő, miközben hallgatta a tőle pár méterre beszélő Gyurcsány Ferencet. Géczi úgy érezte, a kormányfő túloz, sarkít, az indulatos előadásmódot pedig azért nem értette, mert nem sokkal korábban együtt ebédeltek, és a miniszterelnök akkor állítólag jókedvű volt. A tavaly május 26-án zárt körben elhangzott, de szeptemberben nyilvánosságra került, hatalmas botrányt keltő beszédet azonban nem épp jókedvében mondta Gyurcsány.
Filló Pál emlékei szerint "nagyon vidáman, borzasztó jó hangulatban, tele várakozással" mentek a balatonőszödi kormányüdülőbe a választásokon győzelmet arató szocialisták. 2006. május 26-án tartották ott, a külvilág kizárásával az MSZP képviselőcsoportjának alakuló ülését, amelyet Gyurcsány mintegy 50 perces, a visszaemlékezők szerint a reformokról nyugodtan elmondott beszéde nyitott meg. A nyitóbeszéd után szólalt fel többb szocialista képviselő, majd jött ismét a kormányfő egy 25 perces zárással, és ekkor hangzottak el az azóta szállóigévé vált "elkúrtuk, nem kicsit, nagyon" és a "végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet".
"Úgyis másként lesz"
Több visszaemlékező képviselő szerint a kormányfőt a saját politikustársai által elmondottak húzhatták fel. Pedig ők most - amikor egyenként kérdeztünk több akkori felszólalót - is vállalják, amit akkor mondtak. Török Zsolt egri képviselő a várható létszámleépítések esetleges negatív mellékhatásairól beszélt, míg például Filló a tervezett energiaáremeléssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy annak mérsékeltebben kell majd érintenie a szegényebbeket.
A nagyon különböző két Gyurcsány-beszéd között szintén felszólaló Orosz Sándor szerint - aki konkrét neveket nem említett - a kormányfő indokoltan húzhatta fel magát egyesek szavain. Orosz szerint a miniszterelnök jogosan érezhette a beszédek után, hogy nem megfelelően reagáltak terveire a reformokról majd szavazatukkal döntő frakciótagok. Valami ilyesmit hallhatott ki a miniszterelnök a felszólalásokból - véli Orosz -, hogy "jó, jó, hogy kellenek a kemény lépések, de majd úgyis másként lesz".
Titkokról trágáran
Annak beismerésével kezdte Gyurcsány olykor kimondottan indulatos második beszédét, hogy a választási kampány alatt előkészületeket folytattak a reformok beindításához, de "őrizték a titkot". Más választásuk nem is volt Gyurcsány szerint, mert "elkúrták" az előző éveket, amelyekben "nem csináltak semmit", "végighazudták" ezt az időszakot. A változások előkészítése sem volt könnyű szerinte, mint állította, országosan ismert gazdasági szaktekintélyek is számítási tévedésekbe estek tárgyalásaik során. Ezt követően közölte: "nem kell beszarni Orbántól". Az ellenzékről gyorsan áttért sajátjaira, akik közül többeket ostorozott, mert pénzért és pozícióért politizálnak. Márpedig szerinte azért érdemes politikusnak lenni, hogy "csináljanak egy másik világot." Itt ismét a korábbi hazugságaikat idézte fel a kormányfő, aztán közölte, ezt "nem akarja tovább csinálni".
Majd a "hazugságok soraira épülő" egészségügyi rendszer megváltoztatásának szükségességéről beszélt Gyurcsány, saját édesanyja kiváltságos helyzetét felhozva rossz példaként. A felsőoktatási rendszer "igazságtalanságairól" is szónokolt, "igazi botránynak" nevezve, hogy szerinte a leggazdagabbak gyerekei veszik igénybe az ingyenes oktatást. Közölte, "az ország megérdemelné", hogy ezeket megváltoztassák, majd ismét egyes politikustársaira célozva úgy fogalmazott: "nem arról szól a politika, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester". Végül azzal zárta hallhatóan felfokozott idegállapotban elmondott beszédét a miniszterelnök, hogy "nagy tempóban" kell menni előre, de ha nem lehet, ahhoz ő már nem kell, "ahhoz más köll".
"Józanító pofonra szükség volt"
"Megrázó volt. Kicsit nem is értettem, hogy miért ilyen" - idézte fel a beszéd elhangzása utáni perceket Török Zsolt. "Olyan fura volt, túl határozott és túl kemény" - tette hozzá a politikus, aki szerint szándékosan akart megdöbbentő hatást kelteni a kormányfő. A szónoklat szenvedélyessége már nem lepte meg annyira. Török ifjúságpolitikával foglalkozik, így ismerte már Gyurcsányt sport- és ifjúsági miniszterként, és állítólag már akkor is nagyon lelkesen tudott érvelni, ha valamit nagyon meg akart valósítani.
Nem kívülről vették fel a beszédet
Orosz Sándor úgy látta a helyszínen, hogy "józanító pofonra szükség volt, de túl kemény lett az a pofon", amit kaptak. Filló Pált "sokkolta", "letaglózta" a beszéd, valamint ő is "furcsának" érezte az egészet, de mint kérdésünkre elmondta, őt meggyőzte a miniszterelnök. Annak ellenére, hogy - az általunk megkérdezett politikusokkal egyetemben - a tartalmi elemek közül többel nem értett egyet. Például azzal, hogy évekig nem csináltak semmit, meg hogy évekig hazudtak volna. Rögtön sorolni is kezdte a közszféra 50 százalékos béremelésétől a szerinte igazságosabbá tett adórendszeren át a családi pótlék megemeléséig - hogy szerinte mi mindent tettek. "A semmittevés nem volt igaz, ezt nem is hittük el neki, bár sok mindenben igaza volt" - fogalmaztak egységesen a képviselők.
Káromkodásra hümmögés
A másik, amit kivétel nélkül idegenkedve fogadtak a szocialista politikusok, a sok-sok közönséges kifejezés. "Kibaszott", "szar", "kurva", "lószar" - többször elő-előkerültek ezek a trágár szavak Gyurcsány szájából. Géczi József Alajos úgy véli, túlságosan kiadta magát ezzel a kormányfő, míg Orosz Sándor egyenesen úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy kifejezetten idegesítette a beszéd hallgatása közben ez a stílus. Ezt egyébként később szóvá is tette a kormányfőnél.
A halllgatóság nagy része csendben maradt a beszéd után az általunk megkérdezett képviselők szerint. Legfeljebb hümmögtek egymás között - mondta egyikük. Filló állítja, az is fokozta megdöbbenésüket, hogy az ország helyzetét ilyen drámaian írta le a miniszterelnök. "A 99 százalékunk nem tudta, hogy ilyen súlyos a helyzet" - emlékszik az egyébként rutinos, több mint két évtizede a parlamentben dolgozó képviselő.