Lyukas Gyurcsány munkaterve

Cammogásról döcögésre váltott a miniszterelnök reformszekere. Több apróbb lépést ugyan megtettek a minisztériumok, de néhány nagyobb ügyben már rég kifutottak a határidőből. Még most is agyalnak az egészségbiztosítási reformon, és nem kapkodnak az energiakoncepcióval sem. Sőt, akadt olyan feladat, aminek neki sem álltak, mert eleve nem volt rá pénz. Az [origo] számonkérte a februárban lobogtatott munkaterv legutóbbi feladatait is.

Március és április után az [origo] május végén is végigellenőrizte, hogyan állnak a minisztériumok a kormányzati munkatervben rájuk rótt feladatokkal. A kép ezúttal valamivel árnyaltabb, nem lepődtek meg mindenütt a számonkérésen, mint először, és nem is botlottunk mindenhol kisebb- nagyobb csúszásokba, mint múlt hónap végén. Ezúttal akadt olyan tárca, amely hibátlanul teljesített, de olyan is, ahol már hónapok óta eredménytelenül görgetnek maguk előtt egy feladatot. Összességében azonban a február 15-én beharangozott Átfogó reformlépések és szakpolitikai döntések munkaterve továbbra sem tölti be azt a neki szánt szerepet, hogy - a határidők és felelősök meghatározásával - betartassa a reform érdekében szükséges ütemtervet.

A tizenkét minisztérium (szaktárcák és a Miniszterelnöki Hivatal) közül kilencet kellett megkeresnünk, ezeknek volt májusi teendőjük. Mindenhol többször is kértük, hogy beszélhessünk olyan minisztériumi szakemberrel, aki a gyakorlatban részt vett a feladat megvalósításában, hogy ne csak a sajtóosztályok hivatalos válaszaira és az átküldött háttéranyagokra kelljen támaszkodnunk. Ennek ellenére egyetlen tárcánál sem kerülhettünk kapcsolatba ilyen munkatárssal, mindig a sajtóosztály közvetített.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium többszöri megkeresés ellenére csak a cikk megjelenése után küldte el a kért információkat. A tárca májusi feladata volt a kistérségi lehatárolás felülvizsgálata, vagyis annak az áttekintése, ahogy az ország területe közigazgatás szempontjából kistérségekre van felosztva. Azt közölték, hogy az erről szóló törvénymódosítás vitáját az Országgyűlés időben el tudta kezdeni. Másik, szintén közigazgatási jellegű kérdésünkre végül egyáltalán nem kaptunk választ.

Június végéig biztos meglesz

Már két hónapja az állampolgároknak kellene azon gondolkodniuk, hogy melyik biztosítót válasszák, ehelyett még mindig a kormányzat rágódik az egészségügyi reform egyik legfontosabb kérdésén. A munkaterv szerint ugyanis már áprilisra el kellett volna dőlnie, hogy a jövőben egy- , vagy a több-biztosítós, esetleg a kettőt ötvöző vegyes rendszert vezetik-e be. A koalíciós pártok május eleji lovasberényi találkozójukon abban megállapodtak, hogy vegyes egészségbiztosítási rendszert kívánnak létrehozni, amelyben az állami és a magántőke egymás mellett működik.

Arról azonban azóta sem sikerült dönteniük, pontosan milyen megoldást választanak, mert ebben a kérdésben jelentősen eltér a véleményük, és úgy tűnik, egyik párt sem enged. Ennek ellenére az egészségügyi tárca sajtóosztályán optimisták, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy június végéig biztosan megszületik a döntés.

Az előző két hónaphoz képest az egészségügyi tárca most először érdemelhetne némi dicséretet, a munkaterv bejelentése óta először végzett el határidőre egy feladatot. Májusban ugyanis sikerült benyújtani azt a módosító javaslatot, amely rendezné az egészségügyi dolgozók ügyeletének idejét és díjazását. Jelenleg már zajlik róla a vita az Országgyűlésben. Felemás a siker azzal a szabállyal kapcsolatban, amely biztosítaná, hogy a legkisebb településektől kezdve mindenhol ugyanolyan ellátásban részesüljenek a betegek. Ez volt az a márciusra előirányzott teendő, amelyre eddig mindig azt a választ kaptuk, hogy "nemsokára kinn lesz a honlapon".

Mostanra valóban kikerült - igaz, a Bajnai Gordon által irányított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára -, de mint megtudtuk, ez még mindig nem a végleges változat. Június 11-ig ugyanis még várják az észrevételeket, csak ezután kezdődik majd el a szabályozás formába öntése, majd beterjesztése. Így legjobb esetben is őszre várható az egységes egészségügyi ellátás szabályainak - márciusra előirányzott - lefektetése.

Nincs is rá pénz, ezért nem álltak neki

"A minőségi felsőoktatás elérése érdekében , a színvonalasabb oktatói tevékenységhez teljesítményelvű bérezési/díjazási rendszer bevezetésére van szükség" - tartalmazza a munkaterv. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak májusban kellett kidolgoznia ezt a rendszert, amelyben a professzorok, egyetemi tanárok a teljesítményük - például az őt választó hallgatók vagy a megtartott előadásainak száma - alapján kapnának fizetést.

A 2007-es éves költségvetésben ez nem szerepel, nincs rá forrás, ezért a tárca nem is foglalkozott a megvalósításával - közölte kérdésünkre a sajtóosztály munkatársa. Hozzátette, a felsőoktatási törvény módosítása folyamatban van, és ebben szerepel egy új bérezési rendszer, de eszerint úgyis az intézményeknek kell majd kitalálni a teljesítményelvű rendszert, nem a minisztériumnak.

Rákérdeztünk, hogyan lehetséges, hogy februárban a miniszterelnök bejelenti egy olyan reform végrehajtását, amire az előző év végén elfogadott költségvetés szerint nincs is pénz, és mindez fel sem tűnik a minisztériumnak. Erre az OKM részéről érdemi választ nem kaptunk. Annyit mondtak, ezután sem tesznek lépéseket az ügyben, megvárják, hátha az új törvény elfogadásával megoldódik a kérdés. Az ütemterv szerint egyébként a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak is részt kellett vennie az új, hatékonyabb díjazási rendszer bevezetésében, de itt azonnal azt a választ kaptuk, hogy kérdezzük az oktatási tárcát.

Jeles a pénzügynek

Alapvetően át kellett alakítani a tömegközlekedéshez nyújtott kedvezmények rendszerét, vagyis újragondolni, hogy pontosan kik - a diákok, a nyugdíjasok, fogyatékosok -, és mennyivel utazhatnak olcsóbban a jövőben. Az előzetes terveknek megfelelően megváltoztatták azt is, hogy a jövőben egyes távolságoknál hogyan alakulnak a tarifák. A Pénzügyminisztériumnak - a gazdasági tárcával közösen - az összes ehhez szükséges szabályt sikerült időben elkészítenie, illetve benyújtania.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem mindenben jeleskedett ennyire. Már múlt hónapban meglehetősen kusza volt a helyzet a biztonságos energiaellátást garantáló, új koncepcióval kapcsolatban. Ezzel, a munkaterv szerint már áprilisra el kellett volna elkészülni, de a feladat három felelősétől - a gazdasági-, a környezetvédelmi tárcától és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől - eltérő információkat kaptunk arról, hogyan állnak a munkálatok.

Ezért május végén ismét elővettük a kérdést, és ugyancsak azt kértük, hogy egy energiapolitikában jártas minisztériumi tisztviselő adjon részletes tájékoztatást. A gazdasági tárca sajtóosztálya többször megígérte, hogy választ ad kérdésünkre, de végül ez a cikk megjelenéséig nem történt meg.

A rendőrválság a nyugdíjaknak is betett

A Gyurcsány-kormány egyik célkitűzése a nyugdíjak átgondolása, amire főként azért van szükség, mert hosszú távon nemigen tartható fenn a jelenlegi rendszer. Megfogalmazásuk szerint az egyik cél az, hogy a korai nyugdíjazás helyett "a munkára ösztönözzenek". Ezért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak - más érintett tárcákkal együtt - májusra kellett átgondolnia, fenntarthatóak-e a korkedvezményes nyugdíjak, vagyis az, hogy a rendőrök, fegyveres erők tagjai jóval hamarabb nyugdíjba mehetnek.

Itt is késlekedést találtunk, az eddig elkészült anyag egyelőre az érintett főosztályok között kering az igazságügyi minisztériumban. Igaz, közben a rendőrségi botrányok miatt távozni kényszerült Petrétei József miniszter, ami kihathatott az intézmény munkavégzésére. A tárca sajtóosztálya valószínűleg ezért is hívta fel a figyelmünket arra, hogy a frissen kinevezett miniszter bizottsági meghallgatásán is előjött ez a kérdés. Itt Takács Albert első feladatai között említette olyan feltételek megteremtését, amelyekkel elérik, hogy a rendőrök ne igyekezzenek mielőbb nyugdíjba vonulni.

A parkokkal is gond lehet

Úgy tűnik, júniusban is lesznek hiányosságok. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak az ütemrend szerint hamarosan el kell készülnie a nemzeti park törvénnyel. Körkérdésünk során azonban kiderült, hogy a kormánytervben valószínűleg félreértés folytán szerepel júniusi határidővel az új jogszabály, mert értelmezésük szerint csak a tárca elképzeléseinek, koncepciójának kell körvonalazódnia az első félévben. Ennek ellentmond, hogy a menetrendben mindenhol meg van jelölve, hogy mikor elegendő a reformok koncepcióját elkészíteni, a nemzeti park törvénynél pedig ilyen kitétel nem szerepel.