Lendületét vesztő Gyurcsányt lát a külföld

A saját maga által is okozott pénzügyi válságból sikerült kikászálódnia, de egyébként hiába hirdetett új reformkort, mára veszített lendületéből - így összegezhető azoknak a külföldi elemzőknek a véleménye, akiket az [origo] kért meg, értékeljék a tavaly június 9-én hivatalba lépett második Gyurcsány-kormány első évét. A BBC, az Economist Intelligence Unit és a Financial Times munkatársai felemlegették az elégedetlenkedő szocialistákat és a tavalyi rendőrségi túlkapásokat is.

"Sok ember panaszkodik. Főleg a diákok, akiknek ezentúl fizetniük kell majd a tanulásért" - így csapódtak le az eddigi reformok és megszorítások az ELTE-n tanító dán fiatalember, Tue Sand Larsen környezetében. A Magyarországon élő tanár megrögzött híve az átalakításoknak, szerinte komoly hiba, hogy eddig egyetlen magyar kormány sem vállalkozott ezekre. Olyannyira tetszenek neki a beharangozott és részben elkezdett reformlépések, hogy arra a kérdésre nem is tudott mit válaszolni: szerinte miben hibázott a második Gyurcsány-kormány az első hivatali éve alatt?

Az [origo] külföldi szakértőket is megkért a kormány egyéves tevékenységének értékelésére. Ők ugyanúgy reformpártinak bizonyultak, mint a lelkes dán tanár, de jóval kritikusabbak voltak. Három tekintélyes szervezet elemzőjét kérdeztük meg: Aidan Manktelow-t, a brit Economist Intelligence Unit (EIU) Magyarországgal is foglalkozó szakértőjét, Pártos Gábort, aki a BBC-nél a dél-kelet-európai térség ügyeit követi és Christopher Condont, a Financial Times (FT) brit lap budapesti tudósítóját. Ugyanazokra a kérdésekre vártuk tőlük a választ: a kormány első egy évéből mit tartanak pozitívnak, milyen elhibázott lépéseket emelnének ki és milyen folytatásra számítanak?

Ami tetszett

"Felkészültünk a feladatra. Felkészültünk és készen állunk arra, hogy teremtsünk egy új Magyarországot, közösen sok millióval." (Az idézetek részletek a kormány eskütételének napján a parlamentben mondott Gyurcsány-beszédből.)

A válaszok alapján úgy tűnt, a kormány - külföldön - egyetlen dologra lehet igazán büszke: arra, hogy sikerült lefaragnia az egyébként jórészt általa felhalmozott hatalmas költségvetési hiányt. "A megszorító intézkedésekkel kivitték Magyarországot egy nagyon veszélyes helyzetből" - fogalmazott Christopher Condon, aki szerint a magyar valuta nagyon sebezhető volt, és ezért szükség volt a hiány csökkentésére. Az FT és a BBC tudósítója is megjegyezte, hogy ebben még túl is teljesíthetik magukat Gyurcsányék: kevesebb lehet a deficit idén, mint amivel eredetileg számoltak.

Más olyan lépést, amit egyértelműen pozitívnak tartanak, nem tudott mondani egyik elemző sem. Sőt, Manktelow hozzátette, a megszorító csomagnak is lehetnek árnyoldalai, ugyanis a hiánycsökkentést a bevételek növelésével oldotta meg a kormány, vagyis azzal, hogy az emberek zsebébe nyúlt, ahelyett hogy inkább a kiadásait fogta volna vissza.

Ami nem tetszett

"Fogunk-e majd rosszul dönteni? Igen, fogunk. Fogják majd időnként azt mondani, hogy a tökéletlenség vagy éppenséggel a hiúság vagy az indokolatlan becsvágy oktalanul beárnyékolta döntéseinket? Biztosan lesz ilyen."

Arról már valamivel bővebben beszéltek az elemzők, hogy szerintük mik voltak a kormány elhibázott húzásai. Az Economist Intelligence Unit szakértője szerint a fő kérdés az, hogyan nyúl hozzá a koalíció a strukturális reformokhoz, vagyis magyarul az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a közigazgatáshoz, a szociális ellátáshoz. Ahogy az FT munkatársa értékelte a jelenlegi helyzetet, a magyarok túl sokat költenek ezekre a szolgáltatásokra, és közben túl gyenge minőséget kapnak a pénzükért.

Elrontott pár lépést

Manktelow és Pártos is úgy látja, hogy gyengült az a lendület, amely szükséges az ilyen ügyek rendbetételéhez. Pártos, aki Londonból követi a magyar eseményeket, úgy látja, hogy az az energia és dinamizmus, amit személyesen Gyurcsány Ferenc is sugárzott tavaly, mostanra megfáradt. "A frissesség kevésbé nyilvánvaló" - fogalmazta meg finoman, hogy szerinte a kormány kevésbé elkötelezett a reformok mellett, amelyek ráadásul a "lakosság számára sem jelentenek leányálmot".

Az EIU elemzője azt mondta, ez a fékeződés folyamatos volt, de különösen az utóbbi néhány hónapban vált nyilvánvalóvá. Ezt jelezte szerinte Molnár Lajos egészségügyi miniszter távozása, és az is, hogy a nyugdíjkérdés szinte teljesen lekerült a napirendről. Márpedig ebben szerinte lépni kell, és lehetőségként említette a nyugdíjkorhatár emelését. Megjegyezte azt is, hogy ezzel a dilemmával nincs egyedül Magyarország a térségben. Szlovákiában például a kormány tavaly novemberben vetette fel, hogy 62 helyett csak 65 évesen mehetnének nyugdíjba a dolgozók.

Egyetértenek az elemzők abban is, hogy a kormány - szerintük - nem magyarázta el jól, mit miért akar csinálni. A koalíciónak ki kellett volna állnia, és önkritikát kellett volna gyakorolnia, akkor talán megnyerhette volna magának az embereket - mondta a BBC szakértője. Az őszödi beszédben ugyan erről volt szó, de az titokban hangzott el, és később szivárgott ki, bumerángként fejbeütve a kormányt - jegyezte meg Pártos.

A Financial Times tudósítója említette meg a negatívumok között a tavaly őszi utcai zavargásokat. Bár szerinte a válsághelyzet kialakulásához az ellenzék is hozzájárult, a rendőri túlkapások, az erőszak egyértelműen rossz fényt vet a kormányra.

Hogyan tovább?

"Azt tudom mondani, hogy nem fogunk megijedni a döntésektől, megpróbálunk a döntésekben a lehető legnemesebb módon viselkedni."

Az egyik fő kérdés, hogy a szinte pontosan egy évvel ezelőtt - a kormány eskütételének és a focivébé nyitányának másnapján - meghirdetett megszorító csomagnak lesz-e folytatása. A miniszterelnök szerint nem, a nehezén ugyanis túlvan az ország. Az EIU elemzője ugyanakkor azt mondta, újabb adóemelés nem várható, és nem is tartaná bölcs lépésnek, de szerinte az nem egyértelmű, miként fogja a kormány ígéreteinek megfelelően az idén várható 6 százalékos hiányt még további 3 százalékkal lefaragni. Megjegyezte, természetesen ezt részben meg lehet oldani az esetleges pazarlások kiiktatásával, de ez nem lesz elegendő.

Abban mindhárom elemző egyetért, hogy a kormány előtt elvileg egy út áll: hatékonyabbá kell tenni az állam szolgáltatásait, legyen szó a hivatalok munkájáról, a betegek gyógyításáról, a gyerekek taníttatásáról, vagy épp az idősek ellátásáról. Az EIU szakértője szerint ha a kormány felgyorsítja az átalakulásokat, akkor arra is lehet esély, hogy még ebben a ciklusban csökkentsék a szerinte túl magasra emelt adókat. Ez nyilván jól jönne a 2010-ben esedékes - hacsak nem lesz előrehozott választás, ahogy azt a Fidesz szeretné - szavazás előtt a koalíciónak.

Sokat fizetünk, állítólag keveset kapunk

Manktelow szavaiból azonban úgy tűnt, ennek jelenleg nem sok esélyét látja, és inkább attól tart, hogy a kormány tolni fogja maga előtt a döntéseket, 2009-ben pedig már a következő választásra fognak koncentrálni a kormánypártok. Ha viszont nem lesznek reformok, akkor nyilván nem lesznek gyümölcsei sem, és - összegezve az elemzők véleményét - Gyurcsányék üres kézzel futnának neki a kampánynak. Már ha akkor még Gyurcsány lesz a miniszterelnök, Pártos szerint ugyanis ha 2009-ben nem kezd visszakúszni az MSZP támogatottsága, akkor könnyen lehet, hogy a népszerűségvesztés miatt már most is elégedetlenkedő szocialisták lecserélik őt.

A magyar klíma és a dán példa

Az Economist Intelligence Unit munkatársa azonban a szerinte hibás lépések sorolása közben megjegyezte, a politikai klíma sem túl megfelelő a koalíció által tavaly lelkesen bejelentett reformokhoz. A választások előtt ugyanis egyik párt sem volt kész megvitatni, milyen reformokra lesz szükség, helyette ígérgettek vagy hallgattak - mondta Manktelow. Az EIU-val egy csoportban lévő Economist hetilap ezt tavaly áprilisban egész egyszerűen úgy fogalmazta meg: "borzalmasak" a magyar politikusok, csak négyszemközt hajlandók értelmesen beszélni, a nyilvánosság előtt csak képtelenségekre futja.

A Budapesten tanító Tue Sand Larsen már tapasztalta, hogy lehet ezt másképp is csinálni. A nyolcvanas években Dánia szembesült egy komolyabb pénzügyi válsággal, és akkor a választók úgy szavaztak bizalmat Poul Holmskov Schlüternek és konzervatív pártjának, hogy ő egyértelművé tette, milyen fájdalmas lépéseket fog bevezetni, ha megválasztják. Schlüter a megszorítások miniszterelnökeként sem veszített népszerűségéből, sőt újraváálasztották, és csak több mint tíz év után, 1993-ban vált meg hivatalától.