Faggatózással harcolnának a szegényekért a civilek

Varrógépes nőkkel hívták fel a figyelmet csütörtökön civil szervezetek a ruhaiparban tapasztalható kizsákmányolásra. Azt tanácsolták, a boltokban kérdezzünk rá, vajon milyen körülmények között készültek az ott árult holmik. Az [origo] ezt meg is próbálta, a kereskedők elképedve néztek a kérdés hallatán.

Nyolc fehér maszkot viselő, varrógép előtt ülő nővel tiltakozott a szabad kereskedelem káros hatásai ellen a Vörösmarty téren csütörtökön az öt civil szervezetet tömörítő Globalance csoport. A rövid, alig negyed órás demonstráción a varrógépek nem működtek, a nők nem varrtak, csupán szimbolizálni akarták azokat a varróüzemekben dolgozó nőket, akik a civilek szerit egy 34 dolláros póló árából átlagban mindössze 50 centet kapnak.

A demonstráció szervezői szerint a szabad kereskedelem nem megoldás a világ problémáira, szerintük az csak arra alkalmas, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza a szegényeket. A civilek ehelyett a kereskedelem szabályozását követelték, valamint azt, hogy a Németországban összeülő, a világ legfejlettebb ipari hatalmait és Oroszországot tömörítő G8-csoport vezetői vegyenek részt a szegénység felszámolásában.

Újszászi Györgyi, a Védegylet aktivistája az [origo]-nak elmondta: Magyarország például úgy tehet a kizsákmányolás ellen, ha ruhavásárláskor az üzletekben és a forgalmazónál utánakérdezünk, hogy hol és milyen körülmények között gyártották az adott terméket. Szerinte már az is nagy lépés lenne, hogyha minden magyar megtenné ezt. Újszászi szerint például a fair trade termékek garantálják, hogy az előállítás megfelelő körülmények között történt.

Az Anthropolis Egyesületet, az Ökotárs Alapítványt, a DemNet Alapítványt, a Védegyletet és a Zöld Fiatalokat tömörítő Globalance szerint a kizsákmányolás a textiliparon kívül még a kávé- és a kakaótermelésben részt vevőket érinti a leginkább.

Az aktivista felszólítását követve az [origo] tudósítója két Váci utcai ruhaüzletben is kísérletet tett rá, hogy megtudja, az ott árusított ruhák milyen körülmények között készültek. Mindkét üzletben elképedve néztek a kérdés hallatán, az egyik boltban azt mondták, hogy a ruháik talán a Távol-Keleten készültek, de ez a külföldi anyacég gondja, őket csak az érdekli, hogy az árut megkapják. Egy másik ruhaboltban azt ígérték, hogy beszélnek az üzletvezetővel, és a jövő hétre próbálnak tájékoztatást adni a ruhák származását illetően.