Sumákolás lehet a hátulütője Gyurcsány javaslatának

Kompromisszumos javaslattal állt elő csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egészségbiztosítási rendszer átalakítását illetően. Gyurcsány kicentizi a magántőke és az állam szerepvállalását, de tervezete nem ad választ több fontos problémára. Nem derül ki belőle, hogyan tenné hatékonyabbá a rendre veszteséges finanszírozási oldalt, de egy szakértő szerint a Gyurcsány tervezetében vázolt minőségjavító verseny is csak akkor lehetséges, ha háttéralkukkal győzik meg a magánbefektetőket a rendszerbe való beszállásról. A civil kontrollt Gyurcsány is elfelejti. Az SZDSZ hivatalosan örül a javaslatnak.

Egy kompromisszumosnak szánt, de részleteiben ismeretlen egészségfinanszírozási modellel állt elő csütörtökön Gyurcsány Ferenc kormányfő. Erre azért volt szükség, mert a koalíciós pártok hiába dolgozták ki saját tervezeteiket, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.

A kormányfő által nagy vonalakban ismertetett elképzelés a szocialisták javaslatához áll közelebb. Schvarcz Tibor, az MSZP politikusa szerint az újabb verziót a párt és az Államreform Bizottság javaslataiból gyúrták össze. A koncepció szerint szintén egy állami biztosító maradna, az állampolgárok pénzének felhasználásáról azonban a megyei egészségbiztosítási pénztárakból létrejövő regionális kasszák döntenének.

Az SZDSZ felé azzal nyitnának, hogy a hét regionális pénztárba kisebbségi tulajdonosként - maximum 49 százalékos részesedés erejéig - beengednék az üzleti biztosítókat. A járulékok mértékéről továbbra is az állam döntene. Gyurcsány szerint a regionális pénztárak valószínűleg hamar előállnának a kiegészítő biztosításokkal, vagyis pluszszolgáltatásokat kínálnának a betegeknek.

Hol a kompromisszum?

Erősen kétséges azonban, hogy a kompromisszumnak szánt javaslat valóban alkalmas lesz-e a két párt elképzeléseinek összehangolására. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter korábban elvetette a Gyurcsány-javaslatban megfogalmazottakhoz hasonló elképzeléseket. Horváth szerint egy ilyen rendszernek azért nincs értelme, mert kiegészítő szolgáltatásokra már tíz éve lehet biztosítást kötni, azonban gyakorlatilag senki nem köt, mivel ezeket hálapénzért megvásárolni jelenleg sokkal olcsóbb.

Az eddig ismertetett elképzelések alapján az sem világos, hogy a magánbiztosítóknak miért érné meg beszállni a rendre hiányt termelő állami egészségbiztosításba. Ez legyen a profitorientált cégek dolga - mondta az [origo]-nak Schvarcz Tibor. Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem oktatója szerint ez csak olyan esetekben érné meg a cégeknek, ha ígéretet kapnának arra, hogy a későbbiekben többségi tulajdonosok lehetnek, vagy pedig bizonyos szakmai kérdésekben a tulajdonrészt meghaladó arányban dönthetnek.

További problémát jelent Gyurcsány javaslatával, hogy a koalíciós pártokéhoz hasonlóan az ő tervezete sem változatna érdemben a rendszer politikai kiszolgáltatottságán. Annak ellenére, hogy az állam a korábbi években rossz gazdája volt egészségbiztosítási pénzeknek, a miniszterelnök javaslatai sem vetik fel, hogy a járulékokból befolyó pénzt ne kizárólag egy állami szerv felügyelje és kezelje.

Hónapok óta folyik a vita arról, hogy helyes-e a magántőkét beengedni az egészségbiztosításba, azt azonban egyik parlamenti párt sem kezeli hasonlóan fontos kérdésként, hogy az egészségbiztosítás pénzügyi alapjait kezelő intézmény fölött civil kontroll is legyen. Egyik koalíciós párt tervezetében sem szerepel az, hogy beleszólást engednének a pénzt befizető állampolgárok, illetve a szakmai szervezetek képviselőinek az egészségpénztár tevékenységébe. Külföldön több országban is működik hasonló rendszer.

Előrelépés

Kóka János, az SZDSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján komoly előrelépésnek nevezte azt, hogy a javaslatban megjelenik a magántőke szerepvállalásának lehetősége. Kóka szerint a kormányfő által ismertetett tervezet egyelőre csak politikai dokumentum, mivel a szakmai részletek ismeretlenek. A javaslatot csütörtök este vitatja meg részletesen a szabad demokraták ügyvivői testülete.

Egy neve elhallgatását kérő SZDSZ-es politikus szerint viszont a liberális párt nem fogadta kitörő örömmel a tervezetet. Úgy tudjuk, a kisebbik koalíciós párt főként a regionális elképzelést vitatja. Szerintük ez a koncepció nem fog versenyt eredményezni, a pénztárt ugyanis jól eltartja majd az ott élő körülbelül másfél millió ember, így semmi esély nem lesz arra, hogy egy regionális biztosító országossá nője ki magát.

A Fidesz viszont pont ennek ellenkezőjére számít. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján trójai falónak nevezte a kormányfő javaslatát. Mikola szerint a megyei magánpénztárak majd országos hatáskörűekké válnak, így megvalósul a liberálisok elképzelése. A politikus hozzátette, ha a kormány ezt a lépést megteszi, akkor megnyitja az egészségbiztosítási piacot.