"Az első szülésnél sok kismama fél és szeretne császárt, de persze kevesen gondolják komolyan" - mondta egy anya, akinek négy kisgyereke közül kettő született komplikációk miatt császármetszéssel. "A természetes szülés után az anya sokkal hamarabb gyógyul, egy-két óra múlva már járkál, a császár után viszont huszonnégy órás megfigyelés van az intenzív osztályon, feküdni kell, fáj, és a gyerek sem lehet az anyával" - sorolta a természetes szülés erényeit.
Ha komoly baj van a szüléssel, mindenképpen el kell végezni a műtétet, enyhébb komplikációk, például a szülés elhúzódása esetén pedig az orvos mérlegeli, hogyan tovább - tudtuk meg szülészorvosoktól. Miközben világszerte nő a császármetszések aránya, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint körülbelül a szülések 15 százalékában van mindenéppen szükség erre. A szervezet a műtétes szülésbefejezést az olyan eljárások közé sorolja, "amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak".
A hazai kórházak jó része jelentősen túllépi a 15 százalékos arányt. Az Egészségbiztosítási Felügyelet közelmúltban közzétett adatai szerint hat olyan kórház is van az országban, ahol a gyerekek több mint negyven százaléka császármetszéssel születik.
Megbánhatja, ha nem műt
"Mi tartjuk magunkat a szakmához, vagyis ha nem érzünk kellő indokot, akkor nem operálunk" - jelentette ki az [origo] kérdésére Novák Miklós, a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház szülészeti osztályának vezetője. Ez a kórház azok közé tartozik, ahol a legkevesebb császárt hajtják végre az országban: 17,8 százalékkal közelítenek a WHO ajánlásához.
Más szülészekhez hasonlóan Novák szerint is az a legfőbb baj, hogy sok helyen "az orvosok hamarabb engednek a félelmeiknek és a betegnek. Ha egy kisbaba ma Magyarországon betegen vagy sérülten születik, mindig a szülészt hibáztatják. Egy amerikai mondás szerint az egyetlen császármetszés, amit az orvos megbán, az az, amelyet nem végzett el" - fogalmazott.
"Magyarországon elvileg nem lehet csak a beteg kérésére császármetszést végezni, de ürügyeket könnyű rá találni, főleg, ha a beteg is akarja" - mondta Novák. A növekedéshez "talán az is hozzájárulhat, hogy ha egy szülést idő előtt indítanak és erőltetnek, akkor gyakrabban van szükség császármetszésre" - tette hozzá.
Ritka, de komoly szövődmények
A szintén a kevés császárt alkalmazó kórházak közé tartozó Szent Imre Kórház szülészetének vezetője, Rákóczi István szerint a fő indok a császárra az szokott lenni, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás a természetes szülésnél. Ezt az indokot viszont nem igazolják a számok - állítja Rákóczi: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya tudomása szerint nem változott.
"Persze vannak orvosi tényezők is, egy császár megvan félóra alatt, míg egy normál szülés hat-nyolc óra" - mondta Rákóczi arra utalva, hogy vannak olyan orvosok, akik szívesebben választják a gyorsabb megoldást. Ugyanakkor "a császár egy műtét, amelynek megvannak a szövődményei, és ezek bár ritkák, de súlyosak" - tette hozzá.
Kétszer annyi jár császármetszésért
Az [origo]-nak egy kismama felvetette, hogy a császármetszést választó orvosokat egy másik tényező is motiválhatja: az OEP jóval többet fizet a műtétek után a kórházaknak, mint egy természetes szülésért. Ezt megerősítették az OEP-nél is. Egy császármetszés után 190 ezer forint jár, a sima szülésért pedig mindössze 91 ezer forint. A különbség oka - közölték az OEP-nél -, hogy míg a természetes szülésnél az anya végzi el a feladat oroszlánrészét, a császármetszés - bár gyorsabb - az egyik legnagyobb hasi műtét: többen végzik, sokszor van szükség altatásra, és az utókezelés is jelentős.
Egy kórházigazgató azt mondta, nem hisz benne, hogy ez befolyásolhatja a műtétek és a természetes szülés közti választást és nem is hallott ilyenről, de nagyot csalódna a szakmában, ha ez bárhol szerepet játszana.
Sokat vágó kórházak
A hat hazai, negyven százaléknál nagyobb gyakorisággal műtő kórház között vannak olyanok, ahová kifejezetten a veszélyeztetett terheseket, a koraszülőket viszik, vagy újszülött intenzív osztályuk van. Ilyen a Szabolcs utcai OGYI, vagy a Schöpf-Merei Kórház - legalábbis többnyire ezzel magyarázták 42, illetve 46,5 százalékos császármetszési arányukat az érintett kórházak orvosai, vezetői az [origo]-nak.
Nem ilyen viszont a budapesti Nyírő Gyula Kórház (43,9 százalék), vagy a maga 46,8 százalékos arányával az országban legtöbbet császározó csornai Margit Kórház. Ez utóbbi szülészeti osztályának vezetője, Miskovszky Vilmos szerint ma már egyre több a problémás terhes, és az orvosok nagyon félnek a műhibaperektől, ezért nem feltétlenül várják meg a kialakuló vészhelyzetet, hanem már az erre utaló jeleknél is azonnal műtenek.
A műhibaperek, úgy tűnik, tényleg komolyan fenyegetik az orvosokat. "Hivatalos statisztika nincs, és nem is volt, de a tapasztalat szerint az évente induló körülbelül 400 műhibaper 30-40 százaléka szülészeti okok miatt indul, ezeknek pedig háromnegyede az elmaradt császármetszés miatt" - mondta az [origo]-nak Simon Tamás orvosi műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd. Az ügyvéd alig tud olyan esetről, amikor azért indult per, mert az anya a rajta elvégzett császármetszést kifogásolta. "Tehát az orvosok joggal félnek az elmaradt császármetszés miatt induló perektől, és ez mindenütt a világon így van" - összegezte Simon.
Több szülész jelentősnek tartja, hogy megváltoztak maguk a terhes nők is. A szülő nők kora egyre növekszik, és több a meddőség után sikeresen kezelt asszony, az ilyen esetek pedig több komplikációt hordoznak. Az is növeli a császárok számát szerintük, hogy ha az első szülés császárral történik, nagy valószínűséggel a második, harmadik gyermek is így születik.
Császár után is lehet simán szülni
Akad viszont olyan szülész, aki ezekkel az érvekkel nem ért egyet teljesen. Újvári Attila, az István Kórház szülészorvosa szerint a kor nem feltétlenül komoly akadály a természetes szülés előtt. Megjegyezte: "az én betegeim között is volt ikerszülő, lombikbébi, idősebb anya ugyanúgy, mint másutt, ezzel együtt tavaly 7,5 százalékban végeztünk csak császármetszést". Tapasztalatai szerint egy császáros szülés után az anyának még mindig 60-70 százalék esélye van arra, hogy természetes úton szüljön, és külföldön két császármetszés után is engedik a sima szülést. "A sima szülés érleli a gyereket" - mondta.
Újvári szerint a sok császár legfőbb oka valóban az orvosok pertől való félelme, de fontos szerepe van ebben a betegek kényelmességének, akik szeretnek mindent - a szülést is - szabályozni az életükben. "Van a betegeknek egy olyan rétege, aki a szexuális élete miatt szeretne császármetszéssel szülni, mert a hüvelyét félti" - mondta. De gondot okozhat az orvosi diagnosztika is: az egyik vizsgálat, a CTG többször mutat ki valamilyen problémát a magzatoknál, mint ahányszor ez valójában indokolt lenne. Ezzel szemben szerinte a külföldön már elterjedt magzati vérvétellel és -vizsgálattal pontosabb eredményekre jutnának az orvosok.
Futószalagon megy a császár
Sajnálom, hogy nem szülhettem természetes úton, de a komplikációk miatt indokolt volt a császármetszés - az idevágó internetes fórumokon ez a kismamák túlnyomó részének a véleménye. Azt kevesen vetik fel, hogy indokolatlan császármetszések is előfordulhatnak. Egy kismama, aki egy ideje Svájcban él, de magyar szülészekkel is volt dolga, a babamamatudakozo.hu fórumán azt írja: "Én úgy hallottam (bennfentestől, szülészorvostól), hogy félnek a műhibapertől, ezért inkább császároznak, meg ez ugye gyors is, és futószalagon megy a dolog. Ráadásul általában a császárosok több pénzt adnak a zsebbe".