"Szigorú, kemény és határozott" - így jellemezte az országhatárokat átlépő hulladékszállítás feltételeinek szigorításáról hozott kormányhatározatot Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol az új szabályozást ismertette. A rendelet, amely július 12-től lép életbe, egyaránt szigorítja a hulladékszállítás feltételeit és a hatósági ellenőrzéseket. A szigorításokra azért van szükség, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi eset, amikor összesen 4100 tonna német háztartási hulladékot raktak le illegálisan a Kiskunság különböző pontjain.
A szigorítások között szerepel egyrészt, hogy mostantól nem csak az engedélyköteles, úgynevezett sárgalistás szemétről, hanem a feldolgozásra, újrahasznosításra alkalmas (és így nem engedélyköteles) zöldlistás hulladékról is részletes adatlapot kell benyújtani a hatóságokhoz az országba való behozatal előtt. A hulladékszállítást pénzügyi biztosítékhoz kötik, ez a pénz pedig a zöldhatóságokat illeti, ha a szállítás során valami szabálytalanság történik. Emellett mostantól arra is odafigyelnek, hogy a hulladék feladója vagy címzettje ne lehessen olyan személy, akit környezetkárosításért vagy nem megfelelő hulladékkezelésért elítéltek.
Szigorítják a kamionok ellenőrzését is: Fodor Gábor szerint a Vám-és Pénzügyőrség (VPOP) és a rendőrség mellett a zöldhatóságok is sűrűbben jelennek majd meg az utakon. Ehhez a minisztérium külön forrást fog kérni a kormánytól, mert a tárca saját keretei egy ilyen szigorításhoz nem lesznek elegendőek - mondta az [origo]-nak a környezetvédelmi miniszter.
Így sincs teljes biztonság
Az új rendelet komoly előrelépés, és az uniós előírásokkal is összhangban van - mondta Fodor. Az összhang viszont azt jelenti, hogy szisztematikus ellenőrzésre, a Magyarországra érkező illegális szállítmányok teljes kiszűrésére továbbra sincs lehetőség, mivel a belső vámhatárok 2004-ben megszűntek, és a tagországok között nem lehet minden egyes kamiont megállítani.
A szállítmányokat a VPOP csak mélységi ellenőrző csoportokkal, szúrópróbaszerűen tudja ellenőrizni, ezeknek pedig körülbelül annyi esélyük van kiszúrni egy illegális szemétszállítmányt, mint akármelyik rendőrjárőrnek - mondta az [origo]-nak még decemberben Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. Fodor Gábor szerint ezeket a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fogják most kiterjedtebben és szigorúbban végezni.
A szigorított dokumentáció szintén nem jelenthet 100 százalékos biztonságot, hiszen vélhetően a kiskunsági szemétbálákat is hamis fuvarlevéllel hozták be. A dokumentumokban a szállítmány újrahasznosítható, válogatott hulladékként, nem pedig tömbösített háztartási hulladékként szerepelt. "A szúrópróbaszerű ellenőrzés természetesen nem tudja kiszűrni a hamis papírokkal szállított szemetet" - ismerte el Fodor Gábor. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok esetben a problémát inkább az jelenti, ha a szállítmány adatai nem jutnak el a hatóságokhoz.
Ítélet nincs
A kiskunságon lerakott német szemetet június 20-a óta folyamatosan szállítják vissza Baden-Württembergbe és Bajorországba, a környezetvédelmi tárca ígérete szerint augusztus végére a 4100 tonna hulladék több mint felét, mintegy 100 kamionyi szemetet szállítanak el. A bálák másik felének sorsa azonban még bizonytalan, ráadásul a nagyszabású megelőző intézkedések ellenére a konkrét bűncselekmény felelőseinek számonkérése is tovább húzódik.
Nyikos Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyben egyelőre 17 gyanúsított ellen nyomoznak hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt. Elmondása szerint a nyomozás nem ér véget a hulladék visszaszállításával, és akár szeptemberig is eltarthat.
Ha a nyomozási akták szeptemberben az ügyészségre kerülnek, és az vádat emel, a felhalmozódott esetek miatt még körülbelül további egy év telhet el, amíg a Kecskeméti Városi Bíróság tárgyalni kezdi az ügyet - mondta Idzigné Novák Csilla, a bíróság elnökhelyettese. Ezután nagyságrendileg fél évre lehet még szükség, hogy egy ilyen összetett, sokszereplős ügyben ítéletet hozzanak, de ez az időtartam rengeteg okból tovább nyúlhat. Utána pedig természetesen fellebbezésre is lehetőség van, és bár másodfokon gyorsabb az ügymenet, összességében ez még egy fél évet jelenthetne - tette hozzá.
Bírósági ítélet tehát várhatóan csak évek múlva lesz, miközben a rendőrségi nyomozással párhuzamosan a zöldhatóságok már négy esetben is bizonyítottnak találták a hulladékgazdálkodási szabályok megsértését, megtalálták az elkövetőket, és több mint 70 millió forintos közigazgatási szankciót szabtak ki rájuk. Ez azért lehetséges, mert ahol a tényállás tisztázott, a környezetvédelmi hatóságok akkor is kivethetik a bírságot, ha a büntetőjogi felelősséget még nem állapították meg - mondta az [origo]-nak Bőhm András, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője. Igaz, az eddig kiszabott bírság csak töredéke az összes várható büntetésnek, hiszen a zöldhatóságnál is 20-30 eljárás van még folyamatban - tette hozzá.