Hamar elfelejtette a piacbarátságot Gyurcsány

A múlt héten a miniszterelnök még a torzítatlan verseny mellett kardoskodott Brüsszelben, most azonban már minden eszközzel megakadályozná a Mol felvásárlását. Az [origo] által megkérdezett közgazdász szerint egyértelmű az ellentmondás, a kormányszóvivő szerint azonban nincs szó ilyesmiről. Nem újdonság ugyanakkor Európában, hogy a kormányok az úgynevezett nemzeti cégek védelmére kelnek.

A múlt heti uniós csúcson Gyurcsány Ferenc is azon vezetők közé tartozott, akik kardoskodtak amellett, hogy az EU új alkotmányának tervezetéből semmiképp ne maradjon ki a "szabad és torzítatlan versenyről" szóló kitétel. Pár nappal később a magyar miniszterelnök kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette, minden lehetséges eszközzel meg fogja akadályozni, hogy az osztrák OMV felvásárolja a magyar Molt. (Az OMV tagadja, hogy szeretné felvásárolni a Molt, a cég állítása szerint csak az együttműködés szorosabbra vonásáról van szó.)

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az [origo]-nak azt mondta, egyértelmű, hogy ellentmondás van Gyurcsány múlt heti magatartása és mostani nyilatkozata között. Pogátsa nem látja, hogy a miniszterelnöknek milyen eszközök vannak a kezében az esetleges felvásárlás megakadályozására, de szerinte ez egy politikai jellegű nyilatkozat volt Gyurcsány Ferenc részéről, hogy jelezze, kiáll a magyar cégek érdekei mellett.

A kormány se részletezte, hogy milyen eszközökről lehet szó. Daróczi Dávid kormányszóvivő az [origo]-nak annyit árult el, hogy Gyurcsány Ferenc többször - csütörtökön is - beszélt az osztrák kancellárral. Daróczi emellett vitatja, hogy ellentmondás lenne a miniszterelnök uniós nyilatkozatai és mostani bejelentése között. A szóvivő szerint vannak bizonyos szabályok, amelyeket minden tőzsdei ügyletnél be kell tartani. Azt ugyanakkor eddig senki nem állította, hogy az OMV szabálytalanul járt volna el.

Pogátsa egyébként úgy véli, az ügy kapcsán a magyar közvélemény is megtanulhatja: az európai integráció egy "neoliberális projekt". Amikor a magyar cégek vásárolnak fel külföldi vállalatokat, akkor örülünk, amikor viszont ez fordítva történik, akkor felháborodunk - Pogátsa szerint ez jellemzi a mostani gondolkodásmódot.

A jelenség nemcsak Magyarországot érinti. Nagy visszhangot váltott ki például a spanyol áramszolgáltató, az Endesa ügye, amelyet a német E.On akart felvásárolni. A spanyol hatóságok a vádak szerint ezt megakadályozták. Hasonló történt, amikor az olasz ENEL érdeklődött a francia Suez energiacég iránt. A hír hatására aktivizálódtak a francia pártok, és el akarták érni, hogy a Suez egyesüljön a Gaz de France-szal, így előzve meg az olasz próbálkozást.

Az unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság jelezte rosszallását mindkét esetben, és több közgazdász is régóta állítja, hogy az úgynevezett nemzeti cégek védelmében hozott intézkedések torzítják a versenyt, és így végső soron a fogyasztók járhatnak rosszul. A The Economist egy korábbi cikke szerint Brüsszel ennek ellenére csak ritkán szánja rá magát arra, hogy szankcionálja a kormányok protekcionista akcióit. Pogátsa szerint azonban ha a magyar kormány kétséges eszközhöz nyúl a Mol védelmében, könnyen magára vonhatja az uniós versenypolitikai főigazgatóság figyelmét.