Senki se tudja, mekkora lesz a gyógyító tőke hatalma

Hiába állapodott meg múlt héten az egészségbiztosítási rendszer reformjáról a koalíció, a részletek hiányában az MSZP és az SZDSZ teljesen mást mond arról, hogy a gyakorlatban hogy néz ki majd a modell. A vasárnapi újabb egyeztetésen eldőlhet, hogy kisebbségi tulajdonosként mekkora hatalmat kaphatnak a magánbiztosítók. Arról viszont, hogy hány biztosító legyen, csak később jutnak dűlőre.

A vasárnapi koalíciós egyeztetés után derülhetnek ki újabb konkrétumok arról az egészségbiztosítási modellről, amelyről több hónapos huzavona után a múlt héten állapodott meg az MSZP és az SZDSZ. A kompromisszumot megszülő múlt vasárnapi egyeztetés után ugyanis a koalíciós pártok vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hogy hogyan néz ki majd a modell a gyakorlatban.

A koalíciós javaslat lényege, hogy 2008 januárjától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fokozatosan megszűnik, feladatának ellátására több biztosító jön létre. Az újonnan létrejövő pénztárak többségi tulajdonosa az állam maradna, kisebbségi tulajdonosként - maximum 49 százalék erejéig - azonban megjelenhetnek az üzleti biztosítók is.

Amíg az MSZP arról beszélt, hogy a reform után öt-hét biztosító működhet majd, addig az SZDSZ a hét elején azt dobta be, hogy három - nyugat-, közép- és kelet-magyarországi - pénztárra lenne szükség. Eltérően nyilatkoztak a koalíciós pártok arról, hogy a magánbiztosítók milyen szerepet kaphatnak majd a rendszerben.

Az SZDSZ politikusai azt mondták, hogy a pénztárakban kisebbségi tulajdont szerző magánbiztosítóknak meg kéne kapniuk a menedzsmentjogokat is, a későbbiekben pedig biztosítani kéne a többségi tulajdonszerzés lehetőségét is. Az MSZP egészségügyi politikusai viszont azt állítják, hogy a magánbiztosítók mozgásterét körül akarják bástyázni, vagyis se a többségi tulajdonszerzés lehetőségét, se a menedzsmentjogokat nem kapják meg.

Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős SZDSZ-es államtitkár az [origo]-nak azt mondta: a vasárnapi egyeztetetésen kiderül, hogy a magánbiztosítók mekkora szerepet kapnak majd a pénztárak irányításában. Horn szerint a biztosítók száma azonban csak a nyári egyeztetések során alakul ki. Ennek kidolgozása az Egészségügyi Minisztériumra hárul, amelynek hétfőtől számítva szeptember elejéig kell formába öntenie a javaslatot.

Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke az [origo]-nak azt mondta, a vitát úgy oldják fel, hogy a vasárnapi tervezetben nem rögzítik a biztosítók számát. Abban csak az szerepel majd, hogy regionális pénztárak jönnek létre. A konkrét számok megállapítása a nyári szakértői egyeztetésekre marad - tette hozzá a szocialista politikus.

Az egészségügyi tárca magánbiztosítókkal folytatott szerdai egyeztetése után arról is vita alakult ki, hogy a biztosítók milyen garanciákat kapnak a kormánytól. Az ott elhangzottakat a Fidesz úgy értelmezte, hogy a profitorientált biztosítók ígéretet kaptak arra, hogy amennyiben veszteséges lenne az egészségbiztosítási piac, akkor az állam pótolni fogja a biztosítók veszteségét. A tárca ezt közleményében tagadta.

A minisztérium szerint a biztosítók felelőssége, ha rosszul gazdálkodnak, a kormány csak arra vállalhat garanciát, hogy az állampolgárok után a pénztáraknak fizetett fejkvóták révén fenntartható legyen a rendszer. A járulékokat ugyanis előre megszabott fejkvóta szerint osztanák szét a biztosítóknak. Ez azt jelenti, hogy hiába fizet több járulékot egy egészséges jómódú férfi, utána kevesebb pénzt utalna az állam a biztosítónak, mint például egy nyugdíjas után.