Tutizósok és festegetők játsszák a gyümölcspókert

Az elvesztett tízezresek, a kifizetetlen ital és a záróra is kevés lehet ahhoz, hogy egy vérbeli játékos búcsút mondjon a gyümölcspóker gépnek, ha egyszer belemelegedett. Húsz forintos téttel is pillanatok alatt elúsznak az ezresek, pedig a profik szerint csak érezni kell a gépet. A pestszentlőrinci önkormányzat beszáll, úgy döntött, hogy kezébe veszi a kerületi gyümölcspókert, pedig akad olyan sokat próbált játékos, aki szerint jobb már el sem kezdeni.

Citrom, szilva, cseresznye - vesztes kombináció, a gyümölcspóker gép kijelzője 0 forintot mutat, pedig alig tíz másodperce nyelte el a fémszázast. A játékfüggés veszélyére figyelmeztető felirat és miniszoknyás hostessek mellett elhaladva lehet bejutni a Baross utcánál lévő kaszinó termébe, ahol hétköznap délután is 20-30-an nyomkodják villámgyorsan - amatőr szemnek követhetetlenül a nyerőgépek gombjait. A társaság vegyes, nők és férfiak, idősek és fiatalabbak keresik itt a szerencséjüket, közös csak az elmaradhatatlannak tűnő cigaretta a kezekben, amire a kaszinósok számítanak is: minden gép mellé hamutartót és gyufát készítettek.

A gyümölcspókeren 20 forint a legkisebb tét, ennyibe kerül egy pörgetés. A hetedik próbálkozásnál üt be az első nyeremény, a monitoron három cseresznye sorakozik egy sorban. A termet kisebb veszteségek és nyerések után 100 forint plusszal hagytuk el, hogy teszteljük a szomszédos söröző gépeit is.

A százas itt nem tartott soká, pár perc alatt a sarokban sorakozó négy automata egyikében landolt további négyszáz forint is. "Hosszú távon csak veszíteni lehet" - mondta a söröző pincérnője, aki saját kárán tanulta ezt meg. "Többmillió forintot játszottam el, de már abbahagytam... A férjem azt mondta, hogy elvágja a nyakamat" - mesélte.

A játékba az unalom vitte bele, mint a legtöbb törzsgépezőt. A Magyar Szerencsejáték Szövetség felmérése szerint 100 emberből 37 a szórakozás kedvéért játszik, a várható nyerés érzése csak a második leggyakoribb ok. A függők arányát 1-2 százalékra becsülik Magyarországon, de a rendszeresen játszók többségben vannak az egyszeri kísérletezőkhöz képest. A pénznyerő automaták játékbevételének több mint 60 százaléka törzsjátékosoktól származik.

A pincérnő mesélt olyan vendégekről, akik inkább az italukat nem fizetik ki, beledobják az utolsó forintjaikat is a gépbe. Előfordult az is, hogy zárórakor nem akart elmenni a játékos, mert már rengeteg pénzt eljátszott, és nem nyert semmit. "Mondtam neki, hogy nem érdekel, áramtalanítok, aztán megyünk. Én se kaptam vissza a pénzem. Nem sajnálom őket, senki nem kényszeríti őket, hogy játsszanak " - jegyezte meg a pincérnő.

Óvodásokra költenék a vesztesek pénzét

Nemsokára a pestszentlőrinci kocsmákban is gyakrabban lehet majd hallani a gyümölcspóker gépbe dobott apró csörgését. A XVIII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy lazít a nyerőgép-üzemeltetésre vonatkozó, eddig nagyon szigorú szabályozásán. Ezentúl több automatát enged a kerületbe, sőt áttételesen - a vagyonkezelő cége által létrehozott kft-n keresztül - maga is beszáll az üzletbe, a bevételt pedig a fiatalokra költi, például nyári táborokra és óvodai játékokra. Sándor László alpolgármester szerint az önkormányzat fő célja ezzel az volt, hogy rálátása legyen az üzletágra, és ne lehessen túlzott szigorúsággal vádolni a kerületet, amely idáig csak négy helyen engedett nyerőautomatákat állítani.

A szerencsejáték szervezésében résztvevő hazai vállalkozások munkáját segítő Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke nem helyesli a kezdeményezést. Schreiber István szerint egy önkormányzatnak eleve nem kellene gazdasági tevékenységet folytatnia, de nem ezt tartja a legnagyobb problémának."A legnegatívabb ebben a dologban, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint az önkormányzat jegyzőjének hozzájárulása kell az üzemeltetéshez. A jogszabály nem jó, mert szubjektív mérlegelésre ad lehetőséget, így végül is ebben az esetben az önkormányzat dönthet saját magáról" - mondta a szövetség elnöke. Screiber szerint egyébként a kerület nem számíthat hatalmas bevételekre, mivel "túl van adóztatva az ágazat", és csak minimális haszonra van esély.

A játékadó 100 ezer forint havonta minden egyes játékhelyért, ez tavaly az évi összes bevétel, 86,78 milliárd forint 47,21 százalékát emésztette fel - derül ki a Magyar Szerencsejáték Szövetség évkönyvéből. Emmellett is akadnak még költségek: hitelesítési, engedélyezési díj, a drága gépeket pedig öt éves korukban ki kell vonni a piacról.

Tutizósok és festegetők

A Kis Práter sörözőben egy ötvenes, pöttyös inget viselő férfi tízezresét húzta be lassan az egyik automata. A magasnak tűnő tét ellenére a férfi azt állítja: ő "tutizós" játékos, nem kockáztat és nem is veszít túl sokat. "Havi tizenötezret játszom el, de a családom semmiben nem szenved hiányt. Külön munkából fedezem, és főleg a nyereményemből játszom tovább" - magyarázta, kezét a villogó start gomb felett tartva. Szerinte sok játékos "festegeti magát", magukkal is megpróbálják elhitetni, hogy nem vesztettek annyit, magát viszont nem tartja ilyennek.

"Itt nem lehet nagyon okosnak lenni, de érezni kell a gépet" - adott tanácsot. Szerinte a legtöbb gép 30 százalékosra van beállítva, vagyis körülbelül 100 ezernek kell benne lennie ahhoz, hogy 30 ezret ki lehessen venni, de keringenek mendemondák olyan gépekről, amelyek 80 százalékosak. "Ez az a játék, amit nem szabad elkezdeni" - búcsúzott, miután újabb kétszer háromszáz forint veszteség után szedtük a sátorfánkat. A közeli Potyka sörözőben nyolcszáz forintot hagytunk a gépben. A szomszédos gépbe ötszázasokat adagoló fiú közönyösen figyelte az eltűnő bankjegyeket. "Volt, hogy egy ezressel kilencvenezret nyertem, de vesztettem már százezret is" - vont vállat.

A maradék kétszáz forinttal visszamentünk a Baross utcai sörözőbe. A gép néhány pörgetés után vad villogásba kezdett. "Nyomjad, nyomjad!" - szaladt oda rögtön a pincérnő. A számláló végül négyszáz forinton állapodott meg, néhány másodpercnyi érthetetlen villódzás után. "Addig jó, amíg nem értitek" - legyintett a leszokott játékfüggő.