Idén, március elején fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz három panaszos, akik azt állították, hogy roma származásuk miatt nem vették fel őket dolgozni. A hatóság most kihirdetett határozatában igazat adott nekik. Az EBH egyelőre nem adja ki sem a kérelmezők, sem a megbírságolt cégek nevét, így a történteket a határozat alapján foglaljuk össze.
A hatóság honlapján található dokumentum szerint a három roma budapesti csomagoló munkára jelentkezett, amelyre hirdetési újságban toboroztak embereket. Az álláskeresőket egy munkaerő-kölcsönző cég fogadta. A roma jelentkezők vidékiek, ezért a cég közölte velük, hogy havi 14-15 ezer forinttal hozzá kell járulniuk az utaztatási költségekhez. Ők így is vállalták volna, annak ellenére, hogy a napi tízórás munkáért 2990 forintot ígértek nekik.
"Csak magyar emberek mehetnek"
A cég a meghallgatás után azt mondta nekik, hogy még kell találnia 7-8 embert, de egy héttel később már munkába is állhatnak. A három roma tehát úgy érezhette, hogy megkapta az állást. Este azonban, miután hazaértek, azt a hírt kapták, hogy - áll a határozatban - "csak magyar emberek mehetnek dolgozni, cigányok nem kellenek".
Az EBH által közölt dokumentum szerint az üzenet átadása is meglehetősen érdekes módon történt. A romákkal telefonon közölte a hírt egy helyi, nem roma asszony, aki aznap velük együtt jelentkezett a csomagolási munkára. A nő pedig onnan értesült a romák elutasításáról, hogy a buszsofőr szólt neki: őt kérte meg ugyanis a munkaerő-kölcsönző cég az üzenet átadására.
Az EBH az ügyben tárgyalást tartott, amelynek során meghallgatta annak a vállalkozásnak a képviselőit is, amely számára a munkaerő-kölcsönző cég dolgozókat keresett. Kiderült, hogy ez a vállalkozás szabott olyan feltételt a kölcsönző cég számára, hogy az új emberek között ne legyenek romák.
Jönnek a milliós bírságok
A hatóság megállapította, hogy mindkét cég megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt. A munkaerő-kölcsönzőt egymillió forintra, a csomagoló céget kétmillió forintra büntette. Ez szokatlanul nagy bírság az EBH történetében. Tavaly egy hasonló ügyben, amikor szintén munkaerő-kölcsönzőt marasztaltak el, még csak 600-700 ezer forintos bírságot szabott ki a hatóság.
Az EBH jogtanácsosa, Gregor Katalin az [origo]-nak elmondta, a pénzbüntetésnél mérlegelik az eset súlyát, azt, hogy hány panaszost ér jogsérelem, illetve azt is, hogy milyen a szabálysértő vagyoni helyzete. Emellett szempont az is, hogy az EBH már két és fél éve működik, így a diszkrimináló cégektől, szervezetektől nem fogadják el azt az érvelést, hogy ők nem is hallottak a hatóságról, illetve az egyenlő bánásmódról szóló törvényről. Gregor Katalin kérdésünkre hozzátette, a jövőben várható, hogy gyakrabban szabnak ki milliós bírságokat. A felső határ ötmillió forint.
Az elmarasztalt cégek számára büntetés az is, hogy a hatóság nyilvánosságra fogja hozni a határozatot nevesítve is, azaz kiderül majd, hogy konkrétan mely vállalkozásokról van szó. A cégek ezt késleltethetik, ha bíróságon megtámadják a határozatot, kérelmezik az eljárás felfüggesztését, és a bíró elfogadja azt. Az egyik cég azonban még át sem vette az elmarasztaló döntésről szóló határozatot, így egyelőre nem tudni, bírósághoz fordulnak-e.