"Neki ezt kell mondania, az épeszű ember meg egyet ért is vele, de azért vannak ennél nagyobb gondok is az országban" - mondta az [origo]-nak egy 50 év körüli pesti annak kapcsán, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a magyarok többsége által követett életforma környezetpusztító hatásainak visszafogására szólított fel. Fodor még a múlt héten mondta, hogy miniszteri tevékenysége fő céljának az ökológiai lábnyom zsugorítását tartja.
A tárca vezetője ezzel változtatni akar a magyarok életmódján: a lábnyom számszerűsítve ugyanis azt fejezi ki, hogy egy átlagember energiahasználatával, közlekedésével, táplálkozásával mekkora nagyságú természetet emészt fel. Környezettudatosabbá pedig azért kell tenni a magyart, mert átlagban 3,5-ös az ökológiai lábnyoma, vagyis 3,5 hektár nagyságú földdarabot használ el a környezetéből, miközben az ország területe alapján csak egyetlen hektár jutna neki. A környezetvédők szerint ahhoz, hogy a Föld jelenlegi állapota fennmaradjon, 1,8-as lábnyom lenne az ideális.
A kitűzött célokkal valamennyi, általunk megkérdezett budapesti egyetértett, de abban is egyre járt a fővárosiak agya, hogy a tervből valószínűleg nem lesz semmi. "A magyarok csak olyat tudnak megcsinálni, amihez rövid távú intelligencia kell" - vonta kétségbe az ökotudatos gondolkodás magyarországi meghonosításának lehetőségét egy 20 év körüli lány. Egy pesti asszony pedig azzal utasította el az ötletet, hogy ha bevállalná az életmódváltást, akkor azzal valószínűleg egyedül maradna, mivel a fővárosiak többsége erre biztosan nem hajlandó.
Fodornak nyoma van
Fodor Gábor az [origo]-nak ezzel szemben az egyéni felelősséget hangsúlyozta, a miniszter szerint már az olyan apró dolgok is eredménynek számítanak, ha valaki otthon szelektíven gyűjti a szemetet, figyel a vízhasználatra, vagy energiatakarékos izzót használ. A miniszter szerint ezt egészíthetik ki olyan nagyobb programok, mint a közlekedés környezetbaráttabbá tétele: a tárca ezt a bioüzemanyagok és a hibridhajtású - elektromos és benzinmotorral is felszerelt - autók elterjesztésével szeretné elérni. A tervek szerint hangsúlyt kapna olyan alternatív energiák használatának feljesztése is, mint a nap-, a szél- és a vízenergia.
Ront viszont a kampány hitelességén, hogy Fodornak 7-es a lábnyoma, vagyis kétszer akkora, mint egy átlagos magyar állampolgárnak, és hétszer akkora, mint amennyi magyarként járna neki - optimális esetben. A tárca irányítója szerint hiába próbál ő maga is tudatosan élni, a miniszterséggel járó teendők, utazások nagyot dobnak a lábnyoma méretén. A számot, úgy tűnik, magasnak tartja a környezetvédelmi minisztérium is, az interjú után ugyanis a tárca sajtóosztálya rögtön jelezte: Fodornak a kinevezése előtt csak 4,9 volt az ökológiai lábnyoma.
Az ökofalu nem blöfföl
Amíg a pestiek kivitelezhetetlennek, de jót ötletnek tartották Fodor tervét, addig Varga Géza, a Pest megyei Galgahévízhez tartozó, Galgafarm névre keresztült ökofalu megálmodója politikai blöffnek nevezte azt. A jelenleg 20 család megélhetését biztosító zöldfalut eleve úgy tervezték, hogy az ott élők lábnyoma, az ország erőforrásait figyelembe véve, egy hektár körül legyen. A falu építői kiszámolták, hogy a természetpusztítás során miből lehet úgy lefaragni, hogy az ne menjen a kényelem rovására. A faluban így az energiát farönkök elgázosításával és napenergiából nyerik. A házakat fából, vályogból, szalmából húzták fel, az élelmiszert maguk termelik, a szennyvizet pedig nádgyökerekkel tisztítják az ott élők.
A lábnyomot bicikliutakkal és bioüzemanyaggal nem lehet csökkenteni, ezek csak látszatintézkedések, a bevezetésükhöz ugyanis jóval több energia kell, mint amennyit spórolni lehet - mondta az [origo]-nak Varga, aki szerint a helyes út a helyi gazdaságok támogatása és az építési szabványok átalakítása. A legtöbb energia ugyanis úgy spórolható meg, ha nem külföldről, csomagolóanyaggal beborítva érkezik meg az áru, hanem ha helyben termelik meg - állítja az ökofalu vezetője. Varga szerint ugyancsak töméntelen energia spórolható meg azzal, ha a téglagyártás helyett a természetben fellelhető építőanyagokat részesítenék előnyben az építkezések során.
Öt Föld kéne
Az ökológiai lábnyom fogalmát két kanadai ökológus - William Rees és Mathis Wackernagel - alkotta meg a hetvenes években. A fogalom lényege, hogy egy személynek mekkora föld- és vízfelületre van szüksége életmódja fenntartásához. A kiszámításhoz azt veszik figyelembe, hogy a húst adó állat mekkora területen legel, mekkora a felhasznált papírhoz, tüzeléshez szükséges erdő, mekkora a lakhelyet biztosító ház területe, milyen nagyságú földön terem az elfogyasztott zöldség, a megevett halhoz szükséges tengerfelület nagysága mekkora, illetve a kibocsátott szennyező anyag megkötéshez mekkora nagyságú erdő szükséges.
A lábnyomszámításokat az amerikai központú Globális Lábnyom-hálózat (Global Footprint Network) végzi. A szervezet tavaly kiadott, 2003-as adatokat tartalmazó felmérése szerint az Egyesült Arab Emírségekben volt a legnagyobb, 12-es az egy lakosra jutó ökológiai lábnyom. A kutatók szerint, ha mindenki ilyen életvitelt követne, ötföldnyi területre lenne szükség az élethez. Az élbolyban helyezkedik el az USA 9,6-os, Finnország a 7,6-os lábnyommal. Leghátul kullog a sorban Banglades (0,5), Szomália (0,4) és Afganisztán (0,1).
Az alábbi honlapon, pár perc alatt bárki kiszámolhatja a saját lábnyomát, a kérdőívben többek között lakhellyel, táplálkozási, valamint közlekedési szokásokkal kapcsolatos kérdésekre kell felelni. Az [origo] munkatársa, aki tömegközlekedéssel jár-kel, 36 négyzetméteres pesti lakásában másodmagával él, szelektíven gyűjti a szemetet, és rendszeresen eszik húst, egy átlagmongolhoz hasonló 3-as lábnyommal rendelkezik.