Templomja sincs, mégis falu lenne a pilisi luxustelep

A Piliscsabához tartozó Magdolna-völgy lehet az első faluvá terebélyesedő lakópark, ha az államfő aláírja az erről szóló döntést. Az önállósodni akaró, előkelő vilákkal tűzdelt településrésznek nincs se óvodája, se temetője, de még egy templomot se tud felmutatni. A piliscsabaiak ingatlanspekulációtól tartanak, nem akarják elengedni a lakóparkot, az ott élők viszont megelégelték, hogy az önkormányzat évek óta fittyet hány rájuk.

Drótkerítés veszi körbe, és biztonsági őrökkel megerősített sorompó zárja el a főúttól azt a Pilis tövében fekvő, a Rózsadombra hajazó lakóparkot, amely évek óta próbál elszakadni Piliscsabától. A puccos villái miatt a piliscsabaiak által luxusgettónak csúfolt Magdolna-völgyhöz se posta, se óvoda, se temető nem tartozik. A függetlenségre vágyó villaparkban van viszont kávézó és egy, a helyiek által büszkén emlegetett szolárium.

A jelenleg 600 lelket számláló, közel 80 hektáros területen fekvő parkot a '90-es évek végén húzta fel a Pilisinvest Ingatlanbefektetési Szövetkezet. Az ott élőknek a befektető biztosította az olyan alapszolgáltatásokat, mint a szemétszállítás vagy az utak karbantartása. A gondok akkor kezdődtek, amikor 2004-ben csődbe ment a Pilisinvest, és az önkormányzat nem akarta átvenni a terület fenntartását, ami így a helyiek nyakába szakadt. "Állandóan futkostunk a faluba, hogy takarítsák el havat, csinálják meg a közvilágítást" - ecsetelte a helyzetet az [origo]-nak egy lakó, aki szerint az anyafalu válasza mindig az volt, hogy magánterületről van szó, oldják meg a problémát az ott élők.

Névtelen utcák

Tóth János, a Magdolna-völgyi Egyesület elnöke szerint cifra helyzetet okozott az is, hogy az önkormányzat nem volt hajlandó elnevezni néhány utcát. Az ott lakók így nem jelentek meg a lakcímnyilvántartóban, nem vehettek részt a parlamenti választásokon. Az önkormányzatin viszont már szavazhattak, az utcákat ugyanis addigra a helyiek megvásárolták a felszámoló biztostól. A lakókat képviselő Tóth szerint a feszültség oka egyszerű: hiába fizetik be az adókat, cserébe nem kapnak semmit, ráadásul a Magdolna-völgyben élők gyerekeit fel sem veszik a piliscsabai óvodába.

Az egyesület vezetője szerint először polgári engedetlenségre gondoltak, vagyis arra, hogy nem fizetik be az adót. Az ötletet elvetették, később viszont felmerült az elszakadás, amelyről tavaly szeptemberben helyi népszavazást tartottak. A nem ügydöntő szavazáson a megjelentek 80 százaléka a leválásra voksolt. Annak ellenére, hogy úgy tűnt, mindkét félnek ez a legjobb megoldás, a szakadást mégsem támogatta az önkormányzat. Tóth szerint a függetlenedést a helyi lokálpatrióta Piliscsabért Egyesület próbálta megfúrni, a civil szervezet több aktivistája ugyanis tagja volt a képviselő testületnek az előző ciklusban. A tiltakozás hátterében az állhat, hogy a falu ne essen el a lakóparkban élők adójától - állította Tóth.

Ingatlanbiznisz

A Piliscsabért Egyesületet vezető László Erika szerint erről szó sincs, sőt, épp ellenkezőleg: a lakóparkból befolyó adó nem elég a falu óvodáinak és iskoláinak oly mértékű bővítéséhez, hogy minden gyereket be tudjanak fogadni. A Piliscsabért Egyesület állítja: a Magdolna-völgy képtelen az önálló életre, nem tud önkormányzati feladatokat biztosítani, mivel nincs óvodája, iskolája, temetője, de még egy temploma se. Ráadásul a lokálpatrióták attól tartanak, hogy az önállósodás után a Magdolna-völgy külterületként uniós védettséget élvező, Natura 2000-es földeket kaparint meg. Az elszakadás hátterében a tekespekuláció áll, ez mozgatja az egészet - állította László, amit a Magdolna-völgyi Egyesülettel ellentétben elképzelhetőnek tart a lakópark [origo]-nak nyilatkzó néhány lakója is.

Világtól elzárva

Ideje lenni félretenni a sérelmeket - mondta Kasza Péter polgármester, aki szerint mindenki hibázott az ügyben. A települést '99-ig, majd 2006-tól újra irányító Kasza szerint az önkormányzatnak nem lett volna szabad megengednie, hogy felhúzzák a lakóparkot, mint ahogy Solymár és Pilisszentiván sem engedélyezte azt. A polgármester a villapark részéről viszont a kerítést és a sorompót tartja paranoidnak, mondván, arra semmi szükség nincsen. Kasza szerint a legjobb az lenne, ha Magdolna-völgy maradna, már csak azért is, mert a két település lassan fizikailag is összenő.

Lamperth bólintott

Erre viszont kicsi az esély, Lamperth Mónika volt önkormányzati miniszter ugyanis június közepén jóváhagyta a szakadást, és aláírásra felterjesztette Sólyom László államfőnek, akinek nincs mérlegelési joga az ügyben. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szerint Magdolna-völgy rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek a községgé nyilvánításhoz szükségesek. A tárca szerint a víz, a villany, a csatorna és az úthálózat minősége meghaladja az országos átlagot, az óvoda és a többi szociális feladat pedig más önkormányzatokkal együttműködve is megoldható. Ez utóbbit Magdolna-völgy a szomszédos Pilisjászfalutól venné igénybe.

A tárca döntése ellen tiltakozó helyi civil szervezetek levelet írtak Sólyom László köztársasági elnöknek annak érdekében, hogy az államfő ne írja alá, az önkormányzati leszakadásról szóló döntést. A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint az államfő megkapta a levelet, de a döntésnél csak azt veheti figyelembe, hogy előterjesztés megfelel-e a formai követelményeknek. Sólyom László várhatóan jövő hét elejéig dönt az ügyben. Ha az államfő aláírja a dokumentumot, akkor a következő önkormányzati választás napján, vagyis 2010. októberében válhat először egy lakópark önálló településsé.