Értelmes emberekre háríthatják a népszavazási zűrzavart

A pártok nem tudnak mit kezdeni az Országos Választási Bizottság szerda esti döntésével, amely hitelesítette a Fidesz és Kálmán László nyelvész három-három, egymással ellentétes értelmű népszavazási kérdését. A Fidesz szerint jogi abszurditás a döntés, az MSZP nem tudja, hogy beszáll-e a neki kedvezőbb kérdéseket támogató aláírások gyűjtésébe, az SZDSZ szerint pedig abszurd helyzet állt elő, amihez a párt nem kíván asszisztálni. Az OVB elnöke állítja: nincs baj, "egy értelmes ember különbséget tud tenni". Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász is a "normális emberekben" bízik.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerda esti ülésén hitelesítette a Fidesz-KDNP és Kálmán László nyelvész három-három népszavazási kérdését. Az ellenzéki pártok és a nyelvész is arról kérdeznék a szavazókat, hogy lehessen-e patikán kívül gyógyszert árulni, kit illessen meg a termőföld elővásárlási joga és az önkormányzatoknak joguk legyen-e eldönteni, hogyan szervezik az egészségügyi ellátást vagy a gyógyítás maradjon állami kézben.

A helyzet érdekessége, hogy a Fidesz és Kálmán ellentétes értelemben tette fel a kérdéseket. Míg a párt úgy fogalmazta meg kérdését, hogy az igen szavazatok győzelme esetén csak patikában lehetne gyógyszert venni, az egészségügyi ellátás állami, önkormányzati kézben maradna, termőföld vásárlása esetén pedig a családi gazdálkodókat illetné meg elővásárlási jog, addig Kálmán ezzel épp ellentétes értelemben fogalmazta meg kérdéseit.

"Normális emberek"

Az OVB azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy mi történik, ha két ellentétes kérdésben is az igenek kerülnek többségbe és a népszavazás eredményes is (azaz a szavazásra jogosultak legalább negyede igennel szavaz). Az OVB az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást erre az esetre, de Szigeti Péter, az OVB elnöke szerint az Országgyűlésnek kell megoldást találnia arra a helyzetre, ha a két eredmény kizárná egymást.

Szigeti az [origo]-nak azt mondta: mivel az OVB nem jogalkotó, így ezzel a joghézaggal nem tudtak mit kezdeni. Szigeti szerint a kérdéseket külön-külön kellett elbírálniuk, így nem mérlegelhették azt, hogy azok egymással ellentétes tartalmúak. Az OVB elnöke hozzátette: a magánvéleménye az, hogy ez nem fogja zavarni a választókat, "egy értelmes ember különbséget tud tenni" közöttük. Szigeti szerint a döntés igazságos, ráadásul így a választók is jobban tudják értelmezni a problémát.

Az OVB döntött, amiben döntenie kellett - momdta az [orgio]-nak Szikinger István. Az alkotmányjogász szerint a bizottság nem dönthetett másképpen, hitelesítenie kellett mind a két népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Elutasítani csak akkor utasíthatta volna el a hasonló tartalmú beadványok egyikét, ha a másikat előtte már hitelesítette volna.

A szakember szerint matematikailag valóban nem kizárt, hogy a három-három, tartalmában azonos, ám értelmében ellentétes népszavazási kérdésben eredményes népszavazást tartanak, és az Országgyűlés olyan helyzetbe kerül, hogy ellentétes értelmű jogszabályokat kell hoznia, ám ebben az esetben az Alkotmánybírósághoz fordulhat alkotmányértelmezésért. Szikinger István azonban úgy vélte, "nem lesz ebből probléma", a "normális emberek", akik elmennek szavazni, el fogják tudni dönteni, hogy igennel vagy nemmel voksoljanak.

Ficzere Lajos, az OVB korábbi elnöke ugyanakkor úgy véli, a népszavazás nem megfelelő jogi háttere vezetett idáig. Szerinte a népszavazás, mint önálló és függelten hatalomgyakorlási forma funkciójával állna ellentében, ha kialakulna a fent vázolt a helyzet, bár erre kicsi az esély. A kezdeményezéseket még 15 napon belül bárki megátmadhaja az Alkotmánybíróságon - jóllehet az Ab ugyanazon szempontok alapján vizsgálja meg a kérdéseket, mint az OVB -, és a parlament népszavazást elrendelő határozata ellen is van jogorvoslati lehetőség.

Ficzere Lajos szerint a népszavazásról szóló törvény arra kötelezi az országgyűlést, hogy a törvényben foglaltaknak megfelelő kezdeményezést köteles napirendre tűzni és megtárgyalni. Az eddigi gyakorlat szerint a parlament az összes törvények megfelelő kezdeményezést elendelte. A választási eljárásról szóló törvény szerint ugyanakkor a "népszavazást elrendelő valamint a kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozat ellen kifogást" lehet benyújtani az alkotmánybírósághoz. A törvényi szabályozás szövegéből az következik, hogy az országgyűlés mérlegelheti hogy elrendeli vagy elutasítja a népszavazási kezdeményezést.

OVB kontra Ab

A Fidesz másik három népszavazási kezdeményezéséről - a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról - hosszas vita folyt az OVB és az Alkotmánybíróság (Ab) között. A kérdések aláírását arra hivatkozva tagadta meg az OVB, hogy érintik a költségvetést. A törvény szerint a költségvetést érintő kérdésekben tilos népszavazást tartani. Az Ab márciusban azonban úgy döntött, hogy a kérdéseket az OVB-nek újra kell tárgyalnia. A Fidesz az alkotmánybírósági döntés után módosította a vizitdíjra vonatkozó kérdését és új kérdést fogalmazott meg a kórházi napidíjra vonatkozóan is.

A két kérdést tartalmazó, valamint a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések ügyében az OVB március végén, illetve április elején ismét elutasító döntést hozott. A Fidesz ezt követően újra az Ab-hez fordult, amely június 5-i határozatában kimondta, hogy mindhárom kérdésben megtartható a referendum. Az OVB június 25-én, több hónapos vita után így mind a három kérdést jóváhagyta. Az OVB-tagok többsége ugyanakkor nem értett egyet az Ab-vel abban, hogy a három népszavazásra bocsátott kérdése nem érinti a költségvetést.

Az OVB-határozat nem zárta le a népszavazásról szóló vitákat. A döntést ugyanis meg lehet támadni tizenöt napon belül az Alkotmánybíróságnál. De még akkor is lehet jogorvoslatot kérni, ha mind a hat kérdésben összegyűlik a 200 ezer aláírás, és az Országgyűlés elrendeli a népszavazást. Az elrendelő határozatot is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon. A határidőig 36-an éltek ezzel a lehetőséggel. Az Ab ezeket a kifogásokat augusztus végétől tárgyalja és várhatóan szeptemberben hozza meg döntéseit.

Általánosságok és abszurditás

A Fidesz szerint jogi abszurditás, hogy Kálmán László nyelvész kérdéseit hitelesítette az OVB - mondta Deutsch-Für Tamás, az ellenzéki párt elnöki kabinetjének vezetője. Deutsch-Für szerint a nyelvész által benyújtott népszavazási kezdeményezés valóban azt a célt szolgálta, hogy ezekkel el tudja utasítani az OVB a Fideszt. A politikus elmondta: a Fidesz ősszel a parlamentben kezdeményezni fogja az OVB elmúlt kilenc hónapos munkájának az áttekintését. A hivatalban lévő OVB ugyanis a Fidesz népszavazási kérdései kapcsán olyan törvénysértő döntéseket hozott, amelyek világossá teszik, hogy alkalmatlan bármely választás pártatlan és törvényes felügyeletére - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke az [origo]-nak elmondta: az OVB-nek nem volt mérlegelési lehetősége, így kénytelen volt aláírni a Fidesz és a nyelvészprofesszor kérdéseit is. Kökény elismerte, hogy Kálmán László kérdései közelebb állnak az MSZP-hez, ugyanakkor arról egyelőre nincs döntés, hogy az MSZP segíteni fog-e a nyelvésznek összeszedni a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Megjegyezte viszont, hogy a népszavazási kampány során lehetőség nyílhat arra, hogy elmagyarázzák az embereknek a reformok lényegét.

Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős SZDSZ-es államtitkár szerint az OVB a rendelkezésre álló jogi keretek között megfelelően döntött. Horn szerint azonban így annyira abszurddá vált a helyzet, hogy lehetetlen átlátni, hány kérdésről is van szó. A politikus elmondta: mivel jelenleg bármilyen kérdésben könnyű 200 ezer aláírást összeszedni, így az SZDSZ ebben nem kíván részt venni, sem újabb kérdésekkel, sem aláírások gyűjtésével.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az [origo]-nak azt mondta: tudomásul veszik a döntést. Az MDF-es politikus hozzátette: amíg Magyarországon azzal foglalkoznak a pártok, hogyan tudnak egymással kitolni, nyugaton ezzel szemben az a cél, hogyan lehet előre vinni az országot.

A Fidesz azért nyújtotta be a korábban már hitelesített kérdéseket, mert három másik népszavazási kérdését (a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról) csak később hitelesítette az OVB, a párt pedig együtt akar szavaztatni az összes általa felvetett kérdésben. A most átengedett kérdésekre adott aláírásgyűjtési határidő már lejárt, így a pártnak újra az OVB-hez kellett fordulnia. Az OVB szerdai ülésén ennek kapcsán felmerült, hogy a párt rosszhiszeműen járt el, mert politikai okból nem gyűjtött aláírásokat.