Már júliusban közzétesznek olajos iratokat

Az olajügyekben titkosított iratok egy részét már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hozzák - közölte Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Lehetséges, hogy a parlamenti olajbizottság titkosított dokumentumait is átnézik a titokgazdák.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Szilvásy György szerint a dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt. Szilvásy az MTI-nek nyilatkozott erről, és a távirati irodának jelentette ki azt is, hogy már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hoznak bizonyos iratokat.

A titokminiszter az elmúlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport elő ülése kapcsán közölte azt is, hogy a titokgazdák körét ki kellett bővíteni a Honvédelmi Minisztériummal. A titokgazdák - vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - egy hetet kaptak arra, hogy a saját szervezetüknél mérjék fel, pontosan mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvényesen semmisítettek-e meg - tette hozzá.

Szilvásy György azt mondta: az Országgyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a zöld számára beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.

Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró - akit a hétvégén engedtek ki a kórházból - az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek.

Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték. A bűnöző csoportok ezt használták ki: kivonták a színezőanyagot a fűtőolajból és üzemanyagként értékesítették feketén.