A magyar aranyifjaknál is menő a kokain

Körültekintőbbek lettek a magyarországi drogdílerek, miközben egyre több kokaint adnak el a gazdag fiataloknak - mondja a rendőrség szakértője. Jogvédők szerint továbbra is gond, hogy legtöbbször a csekély mennyiségű droggal lebukott foogyasztók ellen indul eljárás, és ez nehezíti a dílerek elfogását.

Megfigyelhető a kokain térnyerése a magyar kábítószerpiacon, aminek egyik oka, hogy divatdroggá kezd válni - mondta az [origo]-nak Ródler Norbert, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni osztályának vezetője. Elmondása szerint a kokain a gazdag fiatalok körében valamiféle "sikk lett, ez a menő", többek között azért, mert drága szer. Ez egyben a másik oka annak, hogy a drogok közül a kokainfogyasztás terjedőben van, a terjesztőknek ezen van a legnagyobb hasznuk - jelentette ki, hozzátéve, hogy az orvosok szerint az egyik legveszélyesebb anyagról van szó.

Ródler szerint egy másik tendencia is tapasztalható: a dílerek ritkábban adnak el drogot teljesen ismeretleneknek, így például már kevésbé jellemző, hogy egy szórakozóhelyen szólítanak le valakit. Óvatosabbá váltak a kereskedők, nem közösségi helyeket választanak, legalább az kell az üzlethez, hogy valaki bemutassa nekik a vevőt - mondta a kábítószer-elleni osztály vezetője. A droghasználó és terjesztő közötti személyesebb viszony kialakulását az is elősegítette, hogy ilyen úton olcsóbban lehet kábítószerhez jutni, mint amennyiért például egy szórakozóhelyen árulják.

A használók húzzák fel a statisztikát

Elvileg a személyes kapcsolat miatt, az elcsípett fogyasztók segítségével el lehetne jutni a kereskedőkhöz. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet munkatársa szerint viszont ezt nem könnyíti meg, hogy bűncselekménynek számít a fogyasztás is. Így a kábítószer-használó nem köteles önmagára terhelő vallomást tenni - magyarázta.

Ródler Norbert ezzel nem ért egyet, szerinte nagyrészt együttműködők azok, akiket saját használatra tartott, csekély mennyiségű szerrel kapnak el. Szerinte, ha valóban a fogyasztókra hajtana a rendőrség, akkor jóval több eljárás indulna, hiszen köztudott, hol lehet biztosan kábítószer-használókat találni. Célirányosan próbálunk a beszállítók, illetve a nagy elosztók felé elmozdulni - tette hozzá.

Az egy éve elfogadott drogstratégia elvileg arra törekszik, hogy a droghasználóknál sokkal inkább a bűnmegelőzés legyen a cél, ne a bűnüldözés - mondta Sárosi, aki ugyanakkor hozzátette: a statisztikák szerint még mindig a fogyasztók ellen indul a legtöbb eljárás, igaz, ennek arány valamelyest - 90 százalékról 80-ra - csökkent.

Ennek az oka alapvetően az, hogy a drogfogyasztók akadnak fenn leggyakrabban az igazoltatásoknál, ellenőrzéseknél - mondta Sárosi, aki szerint a közterületen dolgozó rendőrök számára az ilyen fogások statisztika-szépítők, hiszen elég hozzá kipakoltatni néhány zsebet, míg a nagybani terjesztőt annál nehezebb elcsípni.

Még akkor is, ha az ilyen esetekben az eljárások döntő többségének az úgynevezett elterelés lesz a következménye, vagyis mentesülnek a büntetés alól, mert részt vesznek egy legalább 6 hónapig tartó kezelésen. Magukra igen, de a társadalomra aligha jelentenek veszélyt azok, akik nem terjesztik, hanem használják a drogokat - vélte Sárosi Péter.