A július elején nyilvánosságra hozott Papp-jelentés szerint "a hatályos jogszabályok és belső normák betartásában - elsősorban magasabb vezetői, irányító parancsnoki szinten - elkövetett szakmai hibák hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eseményeket nem minden esetben tudta kellő mértékben uralni, és hatékonyan kezelni".
A jelentés az ORFK megbízásából készült, és a Papp Károly dandártábornok vezette bizottság dolgozta ki. A dokumentum végkövetkeztetése, hogy alapvetően törvényesen járt el a rendőrség - ugyanakkor oldalakon keresztül sorolja az elkövetett hibákat. A szövegből akkor kihúzták a jelentés szerint a hibákért felelős rendőrök nevét, a sajtóosztály szerint azért, mert azok "nem publikusak".
Az [origo] a nevek kihagyása miatt az adatvédelmi biztoshoz fordult. Péterfalvi Attila megkeresésünkre azt mondta: szerinte az érintettek neve, rendfokozata nyilvános, hiszen a rendőrök feladatellátásával összefüggő információról van szó. Az ORFK ennek hatására nyilvánosságra hozta a teljes anyagot. Bár a hibázó vezetők neve nem szerepel a hibák megállapításánál, az események felsorolásából többnyire kiderül, ki adta ki a kifogásolt parancsokat.
Október 23-án három alkalommal követtek el nagyobb szakmai hibákat a rendőrök - derül ki a vizsgálatból. Az első, hogy hajnalban a Kossuth téren levő 200 fős tömeg kiszorítására "aránytalanul nagy létszámú, 1006 fős" rendőri erőt vezényeltek ki, ezek között volt a REBISZ teljes állománya. A riadót ekkor Lapid rendőr dandártábornok rendelte el, és Berke János rendőr ezredes irányította a téren levő rendőröket.
Akkor is hibáztak a parancsnokok, amikor az Alkotmány utcából kiszorították a tömeget, nem állították le a tömegoszlatást, hanem folytatták a Bajcsy-Zsilinszky úton. Bár volt olyan parancsnok, aki javasolta, hogy álljon le az oszlatás, a parancs mégis úgy szólt: nyomuljanak tovább a rendőrök. A jelentés nem nevesíti konkrétan a parancsnokot, aki így rendelkezett, hanem "Hungária 705-ösnek" nevezi. Másutt viszont említi a szöveg: október 23-án délután négyig a tömegoszlatás parancsnoka Pigler rendőr alezredes volt. Az Alkotmány utcai roham után "a tömegoszlatás végrehajtására nagymértékben az improvizálás volt a jellemző" - olvasható a szövegben.
A harmadik kiemelt hiba az Astoriánál történt a Papp-jelentés szerint. Ott délután négykor kezdődött a Fidesz október 23-ai megemlékezése. A Fidesz-gyűlés vége után nem sokkal viszont a Deák téren gyülekező tömeget egy nagy rohammal oszlatták a rendőrök az Astoria felé. Itt hibázott a Fidesz-gyűlést biztosító helyszíni parancsnok, aki "nem intézkedett a rendezvényt megzavarni szándékozó személyek hatékony távoltartására", és nem is volt összeköttetésben a közelben meginduló tömegoszlatás irányítójával. Az Astorián a biztosítás parancsnoka "Erzsébetváros 01" volt.
Három perccel azután, hogy véget ért a Fidesz-gyűlés, megindult a lovasroham a Deák tértől Astoria felé a tömeg ellen. A kardlapozásra a lovas alcsoport vezetője - egy meg nem nevezett alosztályvezető - adott parancsot saját hatáskörben, pedig a jelentés megállapítja, hogy a roham "nem érte el a kívánt hatást". A tömegoszlatás megindulását "Rendező 01" rendelte el. Ez a parancsnok sem szerepel névvel a jelentésben, de annyi kiderül: ekkor már Gulácsi rendőr ezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka.
Az [origo] arra a kérdésére, hogy milyen "magasabb vezetők, irányító parancsnokok" felelősek a jelentés összefoglalásában említett szakmai hibákért, a rendőrség nem adott választ, így újra megkérdeztük. Megkérdeztük az említett rendőrök teljes nevét és azt is, hogy a "Hungária 705", az "Erzsébetváros 01", "Rendező 01" kiket takar, és ki volt az az alosztályvezető, aki a lovasrohamot vezette az Astoriánál. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a jelentésben nevesített rendőri vezetőket felelősségre vonták-e hibáik miatt. Az [origo] a rendőrségtől azt a választ kapta: "az ORFK minden tájékoztatási kötelezettségének eleget tett amikor a Papp-jelentést eredetben a nyilvánosság elé tárta".