Nemet mondtak a verespataki bányára Fodorék

Több ponton is kidolgozatlannak és aggályosnak tartják a magyar környezetvédelmi tárca szakemberei a romániai Verespatakra tervezett aranybánya terveit, ezért bukaresti tanácskozásukon azt javasolták a román kollégáknak, ne adjanak engedélyt a ciános bányászatra. Romániának figyelembe kell vennie az aggályokat, de Magyarország nem emelhet vétót, a döntést Bukarestben kell meghozni.

Magyarország nem ért egyet a Verespatakra tervezett bányaberuházással, ezért azt javasolja a román félnek, hogy ne adjon környezetetvédelmi engedélyt az aranybánya megnyitásához - közölte a Könyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). A tárca delegációja Bukarestben tartott kétnapos megbeszélést a román szakemberekkel, miután a román tárca idén júniusban megküldte a beruházó válaszait a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott magyar észrevételekre és kérdésekre.

A bukaresti tanácskozáson a KvVm szakemberei további észrevételeket és kérdéseklet tettek fel: kifogásolták többek közt, hogy a tervezett technológia túl magas cianidszennyezéssel jár, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. A szakemberek nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is.

A dokumentáció kidolgozottságának jelenlegi állapotában ezért a KvVM delegációja nem javasolta Romániának a környezetvédelmi engedély megadását. A román fél döntését mindaddig nem hozhatja meg, amíg a konzultációk le nem zárultak. Az Espoo-i Egyezmény keretében Romániának figyelembe kell vennie a magyar észrevételeket, de hazánknak nincs vétójoga az ügyben.

A romániai Verespatakon aranybánya nyitását kérelmezte a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű vállalat. Mivel a tervezett projekt Magyarországra is jelentős környezeti hatással lehet, hazánk kezdeményezte az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alkalmazását.