A nyár elején tízezer bérbiciklit helyeztek üzembe a francia fővárosban. A közlekedési zsúfoltság és a környezetszennyezés visszaszorítását célzó intézkedés kedvező fogadtatásra talált. Az automata rendszerben előre váltott kártyával a városban 750 ponton felvehető és leadható kerékpárokra három hét alatt 1,2 millió alkalommal ültek a párizsiak. Egy bicajt naponta hat alkalommal használtak, és már ebben az időszakban is érezni lehetett, hogy az intézkedés elkezdi átformálni a korábban nem biciklibarátságáról ismert várost. A párizsi fejleményeket árgus szemekkel figyelik Londonban, ahol hasonló rendszert terveznek.
Párizson kívül jellemzően nyugat-európai városokban - Bécsben, Lyonban, Cordóbában, Barcelonában és több német városban - működik ilyen kerékpárkölcsönző hálózat. Kelet-Európában még nem hoztak létre hasonlót, egyelőre Csehországban és Magyarországon tervezik, hogy a közeljövőben követik az említett nagyvárosok példáját. Budapesten 2009-nél előbb nem valószínű, hogy kiépül a rendszer, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által kidolgozott Kerékpáros Magyarországért Program tavasszal közzétett vitairatában 2013 szerepel. Ekkor elvileg már a fővárosban és "és 5 vidéki nagyvárosban városi kerékpárkölcsönző rendszer működik" majd.
Bizalmatlanság és önzés
A tárcánál jelenleg az erről tervezett módszertani tanulmány kidolgozására várnak - mondta az [origo]-nak Bodor Ádám, a GKM kerékpárügyi miniszteri biztosa. Ehhez megvizsgálják azokat a tapasztalatokat is, amelyek egy nyugat-dunántúli projekt során szereztek. Itt több cég és egyesület közösen alakított ki olyan kölcsönzőhálózatot, amely lehetővé teszi, hogy az egyik településen bérbe vett kerékpárt más településen is le lehessen adni. A kerékpáros programban ugyanis nem csak városi kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása szerepel, hanem turisztikai célú is.
A miniszteri biztos szerint a tervezett kölcsönzőrendszerek előkészítése során azonban több probléma és félelem is felmerült. A hazai vállalkozások között előforduló bizalmatlanság és önzés például az említett turisztikai célú kölcsönzés esetében nehezíti meg a szervezők dolgát. Bodor szerint sokan nem jöttek még rá, hogy előnyösebb az együttműködés, és inkább nekiállnak egyedül fejleszteni. Ezt Stampf Ferenc, a nyugat-dunántúli kölcsönzőrendszert tető alá hozó Kőszegi Kerékpáros Egyesület elnöke is megerősítette az [origo]-nak. Szerinte a vállalkozók gyakran konkurenciát látnak egymásban, de van elmozdulás, amit az is jelez, hogy egyre többen szeretnének csatlakozni a jelenleg tíz állomásból álló rendszerhez, amit jövőre bővítenek.
A bővítésre annál is inkább szükség lenne, mert Stampf Ferenc szerint egyes állomások túl távol vannak egymástól. A komoly túrázók - jellemzően külföldiek Ausztriából, Németországból, Lengyelországból - több száz kilométert tekernek, de saját kerékpárokon - bár a rendszerüket szervizelés és szállás céljából igénybe veszik -, a kölcsönzőkbe viszont hazai alkalmi biciklisek mennek, akiknek elég hamar "tiltakozik bizonyos testtájékuk" a nyeregben - mondta az [origo]-nak.
Ellopják?
A lopás is fontos kérdés, jóllehet a turisztikai célú kölcsönzés esetében nem igazán jellemző. Az általában visszatérő vendégek vigyáznak a kerékpárokra, így gyakran kauciót sem kérnek tőlük a bérbeadók, de a dunántúli próba-projektben kipróbálnak egy bankkártyás rendszert is. Ezzel akár meg is lehetne vásárolni a bérbe vett kerékpárt. Bodor Ádám szerint volt már arra példa, hogy valakinek annyira megtetszett a kölcsönbicaj, hogy meg akarta venni. Lopásról "még nem is hallottunk" - mondta Stampf Ferenc.
A párizshoz hasonló városi kölcsönzéssel kapcsolatban más jellegű problémákat kell megoldani. A közbiztonság itthon például "egy kicsit más", mint azokban a nyugat-európai városokban, ahol már működik ilyen rendszer - mondta Bodor Ádám. Szerinte Magyarországon az alacsonyabb életszínvonal és az olcsóbb munkaerő miatt elképzelhető, hogy megéri az általában speciális festéssel és felszereltséggel ellátott bérbiciklik ellopása és átalakítása. Egy átlagos német például nem fog hozzá a német vasúttársaság kölcsönkerékpárjainak átalakításához, de itthon ez másképp alakulhat - mondta a biztos.
A párizsihoz hasonló, nem megfelelően átgondolt kezdeményezések - főként a '90-es évek első felében - gyakran fulladtak sikertelenségbe a tolvajok és garázdák miatt. Az egyesült államokbeli Portlandban például megbukott az ingyenbiciklis program a lopások miatt, és az 1993-ban Cambridge-ben a köz használatára átadott 300 biciklinek is egy nap alatt nyoma veszett. Ezért újabban már előzetes regisztrációhoz és jelképes használati díjhoz kötik a bérbiciklik használatát.
Nyáron szöktek be nesztelen
A pesti kerékpárkölcsönzős tapasztalatai szerint ugyanakkor nem túl jellemző a feltűnő, egyszínűre fújt bérbiciklik ellopása. Rapaport Gábor, aki negyedik éve vezet kerékpárkölcsönzőt a fővárosban, azt mondta az [origo]-nak, hogy tőlük ez idő alatt három biciklit loptak el, azokat is idén.
Utak, sávok, kedv
A közbiztonságon túl is vannak olyan előfeltételek, amelyeknek teljesülniük kell, hogy be lehessen indítani egy ilyen rendszert. Először is meg kell teremteni a pénzügyi alapokat, a biztos becslései szerint több száz millióba vagy akár egymilliárd forintba is kerülhet a kiépítés. A források megteremtése azonban még nem minden. Párizsban sem egyik napról a másikra állították forgalomba a tízezer vélibet (a párizsi biciklikölcsönző rendszer neve - velo liberation). Bodor szerint a csak Mr. Velónak becézett francia kollégája - aki nem miniszteri, hanem kormányszinten képviseli a kerékpáros érdekeket - előbb a megfelelő infrastruktúra megteremtésével foglalkozott (kerékpárutak, bringasávok megépítése), illetve a szemléletet formálta - népszerűsítette a kerékpározást. A kerékpárosoknak el kell érniük egy kritikus tömeget, és akkor csatlakoznak igazán sokan, amikor "azt látják, hogy mindenki bringázik" - mondta a biztos.
Kérdés tehát, felülnének-e a pestiek a bérkerékpárokra. Jelenleg ugyanis a belvárosi biciklikölcsönző kuncsaftjai 80 százalékban külföldiek, a maradék 20 százalék pedig belföldi turista vagy a város környékén tekerni vágyó pesti. Jó jel ugyanakkor, hogy a kölcsönzős szerint a tavalyi évhez képest megduplázódott a fővárosi kerékpárosok száma. Rapaport Gábor szerint bérlőik még a fővárosi közlekedésre sem panaszkodnak. Persze előtte figyelmeztetni szokták őket arra, hogy Budapest nem Amszterdam vagy Brüsszel. Balesetük nem volt.
A párizsi kerékpárok igazi próbatétele az esős ősz lesz. Budapesten tavasztól őszig tart a bérkerékpárok idénye Rapaport szerint, jóllehet az utóbbi évek enyhébb teleinek köszönhetően kissé kijjebb tolódott az aktív időszak. A kölcsönzős ugyanakkor elismeri, "rendesen időjárásfüggők vagyunk". Stampf Ferenc az ősztől várja a turisztikai forgalomnövekedést. "Negyven fokban kinek van kedve tekerni?"