Vastagon fogott a metróépítők ceruzája

Fatelepítés negyedmilliárdért, földszállítás 112 millióért - a két legnagyobb tétel azok közül a túlmunkák közül, amelyeket a négyes metró alagútját építő BAMCO konzorcium szeretett volna kifizettetni, de kérelmüket a mérnökcég visszadobta. Az [origo] betekinthetett a metrószerződésekbe és az elbírált változtatási kérelmekbe. Az építők félmilliárdot szerettek volna a metróprojekten általuk felfedezett lyukak betömésére, de a bírálók szerint ennek a tizede is elég.

Több mint kétmillió euró (mintegy 520 millió forint) többletfinanszírozásra jelentett be igényt a négyes metrót építő konzorcium abban a tizenegy változtatási kérelemben, amelyet augusztusig elbírált a beruházás mérnökcége, az Eurometro Kft. Az árszakértők szakvéleményének bekérése után a mérnök úgy döntött, a kért összeg alig több mint tizedét, körülbelül 220 ezer eurót (alig több, mint 55 millió forintot) tart indokoltnak.

A kivitelezők idén júniusig 76 esetben, összesen több milliárd forint értékben jelentettek be többletfinanszírozási igényt. Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi közgyűlés ülésén azt mondta, egyes esetekben ez elérheti az adott beruházási szakasz teljes költségének tíz százalékát is. Akkor több, egymástól független forrásunk is azt mondta, a változtatási kérelmek egy része azt a célt szolgálja, hogy a kivitelezők hozzájussanak a metró költségvetésében elkülönített tízszázalékos tartalékkerethez.

A változtatási elképzeléseket az Eurometro egyenként vizsgálja meg. Az augusztusig elbírált 11 kérelem azonban azt mutatja, hogy a kivitelezők ceruzája vastagon fogott: az alagutat és a Gellért téri állomást építő BAMCO konzorcium által kért változtatások közül kiemelkedik egy 942 ezer eurós (közel negyedmilliárd forintos) tétel, amelyet fapótlás címén nyújtottak be, és amelynek kifizetését a mérnökcég elutasította.

A Főkert Kft.-től kapott irányárak alapján ez az összeg több mint 3500 előnevelt, 18-20 centiméter törzskörméretű facsemete kiültetésére és egyéves gondozására lenne elegendő, amivel körülbelül 2-300 öregebb fát lehetne pótolni. Hiába kérdeztük a DBR Metró Projekt Igazgatóságot, hogy pontosan hány fáról van szó, egyelőre nem kaptunk választ.

A mérnökiroda nem járult hozzá annak a több mint 450 ezer eurónak (115 millió forintnak) a kifizetéséhez sem, amit "többletföld elszállítása" címén kért a kivitelező. Más, kisebb tételeknél az Eurometro - árszakértők véleményére hivatkozva - lefaragott a követelésekből: 45 ezer eurót (több mint 11 millió forintot) kért például a kivitelező a Kelenföldi pályaudvaron az indítóakna áttervezése miatt szükséges közműkiváltások költségeire, de a mérnökcég csak 34 ezret (8,5 milliót) tartott jogosnak.

A rakpart nem szempont

A változtatási kérelmek mellett az [origo] betekinthetett a kivitelezési szerződésekbe is. Ezekből kiderült, hogy igazak azok a korábbi, a sajtóban megjelet híresztelések, amelyek szerint a Fővám téri és a Gellért téri állomások építőit semmi nem kötelezi arra, hogy szeptember 2-ig - a másnapi iskolakezdésre tekintettel - visszaadják a forgalomnak a pesti alsó rakpartot, illetve a Műegyetem rakpartot.

A szerződések - amelyeken a megrendelő részéről Aba Botond, korábbi BKV-vezérigazgató aláírása szerepel - több határidőt is kikötnek, amelyek be nem tartása esetén az építőknek kötbért kellene fizetni, de a rakpartok megnyitása nem szerepel ezek közt. A Fővám téri határidők közt csak az szerepel, hogy az aláírástól számított 86. héten (2008 márciusában) újra kell indítani a villamosközlekedést. A Gellért téren csak az alagútépítő pajzs érkezéséhez kell igazodniuk az építőknek, a Műegyetem rakpartról szó sem esik a szerződésben.

A DBR Metró Projekt Igazgatóságon az [origo] érdeklődésére azt közölték, a pesti alsó rakpart kapcsán jelenleg is alkudoznak a Hídépítő Zrt.-vel, amely azt vállalta, hogy szeptember 18-án levonul a rakpartról, míg a főváros számára szeptember 8. vagy 10. lenne elfogadható. A Műegyetem rakparton - egyelőre kétszer egy sávon - októberben indulhat meg a forgalom.

A főváros eredeti elképzelései szerint az alsó rakpartot szeptember 2-án kellene megnyitni (de ezt szerződésben nem rögzítették), míg a Műegyetem rakparton már majdnem egy éve autóknak kellene járni (itt a Gellért fürdő terveken nem szereplő túlfolyója miatt kellett újratervezni az állomást). A csúszás miatt Demszky kilátásba helyezte, hogy módosítani fogják a szerződéseket, és a Hídépítő vezetését hibáztatta. Apáthy Endre, a cég hamarosan távozó vezérigazgatója a Magyar Televízióban azonban a fővárost vádolta, hogy több mint féléves csúszással adta ki az engedélyt, a tervezési adatokat pedig ennél is később adta át.