"Ha én a munkahelyemen egyszer egy fontos határidőt nem teljesítek, azt mondják nekem, hogy ejnye-bejnye. A másodiknál úgy kirúgnak, hogy elszállok."
"Ha időre nincs valami készen, akkor szankcionálni kell, legyen az illető miniszter, vagy osztályvezető, vagy főtanácsos, vagy akármi. Ilyenkor el kell küldeni a felelősöket a fenébe, és ha a munkáját nem végezte jól, akkor végkielégítés nélkül, szakmai alkalmatlanság címén."
Ehhez hasonló olvasói levelek érkeznek rendszeresen az [origo]-hoz, mióta minden hónap végén teszteljük a minisztériumok munkáját, és számon kérjük a nem teljesített feladatokat. Maga Gyurcsány Ferenc kérte erre a médiát, illetve az embereket, amikor februárban bejelentette a kormány úttörő, 2007-es munkatervét.
A miniszterelnök a tervtől várta, hogy precíz munkára fogja sarkallni a minisztériumokat, mivel minden feladatnál pontos határidőt és felelőst jelölt ki. Gyurcsány Ferenc várakozásaival ellentétben azonban március óta minden hónapban csúszásokkal, és bonyolult magyarázatokkal találkoztunk. Több tárcánál nem is hónapos, de féléves késések is előfordultak.
A számunkra csalódást keltő eredmények miatt augusztus végén arra kértük Gyurcsány Ferencet - aki egy interjúban maga beszélt arról, hogy követi az [origo] számonkérő sorozatát - ezúttal értékelje ő az eddigi teljesítményt, mondja el véleményét a számításaihoz képest egyre késő feladatokról. "A nyilvános munkatervben megjelölt feladatok túlnyomó többsége teljesült, kisebb részük megvalósítása folyamatban van, vagy még előttünk áll" - reagált a kormányfő nevében szóvivője, Budai Bernadett. "A magyar demokrácia történetében soha nem tűzött még kormány olyan ambiciózus célt maga elé, mint amilyet a második Gyurcsány-kormány vállalt 2007 februárjában" - jelentette ki.
A késés valójában átütemezés
"Az értékelésnek többről kell szólnia, mint pusztán egy határidő öncélú, erőltetett betartása" - fejtette ki Budai Bernadett, ami egybecseng Gyurcsány korábbi állításával. A kormányfő az [origo]-nak hónapokkal ezelőtt is ezzel védekezett. Római útján azt nyilatkozta, ha év végére minden feladat teljesül, ő már elégedett lesz, függetlenül attól, hogy a részhatáridőket sikerül-e tartani. Budai szerint a miniszterelnök a kormánytagok értékelésénél figyelembe fogja venni az összes körülményt: a határidő betartása mellett a munka színvonalát, és a munkaterven kívül elvégzett feladatokat is.
A kormányszóvivő átütemezésnek nevezte a késéseket. "Gyurcsány Ferenc már a program ismertetésekor elmondta, hogy a kormány munkájának megítélésében mérce a munkaterv, ám az átütemezésnek politikai és szakmai okai is lehetnek" - mondta. Példaképpen az egészségbiztosítási reform kérdését hozta fel, ahol a koalíciós pártok között már egyetértés alakult ki az alapkoncepcióról, jelenleg pedig a konkrétumok kidolgozása zajlik. Mint azt az [origo] már többször megírta, a biztosítási reform beterjesztésének végső határideje, a kormány saját munkaterve szerint április volt.
A gázpedálon a kormány lába
"A kormány a nyáron rálépett a gázpedálra, gyorsított a munkatempón" - válaszolta az [origo]-nak a kormányszóvivő, annak ellenére, hogy júliusra mindössze egy minőségbiztosítási rendszer bevezetését tűzte ki célul a munkaterv, de végül ezzel sem tudtak megbirkózni. Augusztusi feladatot pedig nem találtunk az ütemtervben.
A kormányszóvivői iroda válasza szerint a kabinet mégis elégedett, mert "intenzív munkát és sűrű programot tud maga mögött a kormány a nyár végének közeledtével". Ez szerintük annak köszönhető, hogy a korábbi egy helyett, hetente kétszer is ülésezett a kormány, amely "számos fontos döntést hozott", például az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításáról, a feketegazdaság elleni fellépésről. Előre nem látható események miatt új ügyek is napirendre kerültek a nyáron, így dönteni kellett a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottság felállításáról - mondta a kormányszóvivő.
Június elseje óta valamivel több mint 200 rendeletet, illetve határozatot hozott a kabinet, "és természetesen ebben az időszakban is számos joganyag és más döntés előkészítése folyt a minisztériumi apparátusokban" - közölték. Ezért kiválasztottunk egy szeptemberi feladatot - amelynek már a finisben kell járnia -, és ezen teszteltük, hogy áll a kormányszóvivő által emlegetett serény munka.
Három minisztériumból egy számolt be
A munkaterv szerint szeptemberre teljesítendő feladat a "társadalombiztosítás újraépítése". Nem kis falat, ha azt vesszük, hogy még az egészségbiztosítási modellt sem sikerült kiválasztani, pedig ennek április volt a határideje. Mint megtudtuk, a merészen megfogalmazott célkitűzés valójában annyit tesz, újragondolják, átstruktúrálják a társadalombiztosítási ágakat, hogy ne legyenek felesleges átfedések, egyértelmű legyen mi - táppénz, munkanélküli támogatás, foglalkoztatási kérdések -, hova tartozik. Három minisztérium dolgozik a feladaton, a fő felelős a Pénzügyminisztérium, de részt vesz benn az Egészségügyi Minisztérium, és nélkülözhetetlen a szociális tárca is.
A Pénzügyminisztériumot ezúttal is hiába kértük, hogy kérdéseinkre egy minisztériumi illetékes adjon tájékoztatást, a sajtóosztály mindössze egy szakmai anyagot küldött. Rákérdeztünk, hogy fő felelősként nem kéne-e lennie a minisztériumban egy olyan munkatársnak, aki koordinálja, átfogja a három tárcánál zajló munkát, azt a választ kaptuk, hogy ilyen egyszemélyben nincs, különben is ez államtitkári szinten fut össze. Ehhez képest az egészségügyi minisztérium egyik közreműködő munkatársa azonnal meg tudta mondani, a pénzügynél kivel egyeztetnek, mint mondta, egy főosztályvezető tartja kézben a munkát.
Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium tagadta, hogy korábban azt mondták államtitkári szinten zajlik a koordináció. Mindössze arra gondoltak - pontosítottak kedden délután -, hogy a tárcától személyesen senki nem fog nyilatkozni, mert erre az államtitkár lenne jogosult. Viszont előkerült a feladat pénzügyminisztériumi felelőse: a sajtóosztály szerint valóban a Társadalmi Közkiadások Főosztálya illetékes a kérdésben.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása abból állt, hogy felsorolta, 2007-ben eddig milyen főbb lépések történtek. Igaz, ezekről [origo] már akkor beszámolt, amikor még aktuálisak voltak: ilyen a potyautasok kiszűrése, vagy az, hogy áprilistól a kórházaknak ellenőrizniük kell a betegek biztosítását. A jelenleg zajló munkákat firtató kérdéseink végül megválaszolatlanok maradtak, ellenben ismételten megtudhattuk, hogy létrejött az Egészségbiztosítási Felügyelet, de ezt már januárban is tudhatta mindenki.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium két dolgot közölt a teljes gázzal robogó prodzsekt kapcsán: ők csak "bedolgoznak", kérdezzük a pénzügyet, illetve "a munka a terv szerint halad".
Az egészségügyi tárca viszont prezentálni tudott egy szakembert: Kincses Gyula tanácsadó részletesen elmagyarázta, miért fontos a társadalombiztosításon belül a feladattisztítás, így érhető el például, hogy az egészségügyhöz csak a gyógyítás tartozzon. Arról is beszélt, hogy előkészítő bizottságokban zajlik a munka, és már a jogszabály szövege készül. "Belső határidő nálunk a szeptember 15-e volt, utána rövid időn belül beterjeszthető az egészségbiztosítási törvény tervezete" - mondta.
"Nem maradhat elvégzetlenül"
Kemény ősz elé néz a Gyurcsány-kormány, még ahhoz is megfeszített munka kellene, hogy a február 15-én beharangozott munkaterv elmaradt intézkedéseinek legalább egy részét behozzák, szeptemberben és októberben pedig további tíz feladatot kellene kipipálni. Novemberi feladat nincs beütemezve, decemberben pedig - papíron - már csak az Igazságügyi minisztériumnak kell tüsténkednie az új Polgári Törvénykönyvvel.
Gyurcsány Ferencnek azt a kérdést is feltettük: szerinte be tudják-e hozni a lemaradásokat az év hátralévő részében. Budai Bernadett kormányszóvivő dodonai választ adott: "A kormány teljesíteni fogja, amit vállalt. Fontos feladat nem maradhat elvégzetlenül, ha átütemezések lehetnek is, a munkaterv céljai teljesülni fognak."