Be nem tartott határidők, homályba vesző felelősök, következmények nélküli mulasztások, az eredeti célkitűzések és határidők töredékének teljesítése - ezt tapasztalta az [origo] az elmúlt hónapokban, miközben folyamatosan nyomon követte a Gyurcsány-kormány 2007-es munkatervének megvalósítását. A miniszterelnök bevallottan sokat várt újításától, a februárban ismertetett, úttörőnek szánt ütemterv - a felelősök és határidők rögzítésével - szerinte precíz, számon kérhető munkára fogja sarkallni az államapparátust.
Gyurcsány Ferenc kormányának kialakításakor azt mondta - és korábban a blogjában több ízben megemlítette -, hogy a versenyszférából kell átcsábítani szakembereket a nehézkes, bürokratikus államapparátus hatékonyabbá tétele érdekében. Ez az elv szerepet kapott a kabinet névsorának kialakításákor is: ismert magáncégtől érkezett Bajnai Gordon, aki jelenleg az önkormányzati és területfejlesztési tárcát irányítja, és multinacionális cégtől hozta Gyurcsány Szetey Gábor személyügyi államtitkárt.
Mivel hónapról hónapra azt láttuk, hogy nem sikerült felpörgetni a minisztériumok munkáját a munkatervvel sem, ezért szeptember végén már nemcsak számon kértük az elmulasztott feladatokat, de megkérdeztünk több tanácsadót is. Azt szerettük volna, hogy a szervezetfejlesztéssel, projektmenedzsmenttel, időmenedzseléssel foglalkozó cégek adjanak választ arra: ilyen hatékonysági problémák láttán mit tennének, ha nem egy közpénzből fenntartott, hanem egy hasonlóképpen nagyméretű, profitorientált szervezetről lenne szó.
Fekete pont az iskolában is jár
"Vegyük egy kisiskolás példáját: ha megkérdezik, és kiderül, nem írta meg a házi feladatot, de ennek nincs következménye, a jövőben sem fogja komolyan venni a kötelezettségét" - említette meg az [origo]-nak a szervezetfejlesztés egyik legalapvetőbb szabályát Szalai Piroska, a Perfect Power Kft. vezetője. Szerinte az operatív vezető feladata, hogy a határidőket betartassa és folyamatosan számon kérje. A hatékony működés alapja tehát - állította Szalai - a "tevékenység - felelős - határidő mátrix" alkalmazása, ezt kell bevezetnie minden vezetőnek, akár egy főosztály, akár az egész kormány élén áll.
Ha a mulasztás nem jár felelősségre vonással, az olyan, mintha nem is lenne felelős, határidő - mondta a tanácsadó. Ez nem azt jelenti, hogy drasztikus következményeket kell kilátásba helyezni, mondjuk azonnal kirúgni azt, aki téveszt, sokszor az is elég, ha nyíltan kimondják, hogy kinek az irányítása alatt történt a kudarc.
Meg lehetne tanulni
A mátrix azonban a jelek szerint nem működik. Az [origo]-nak több - neve elhallgatását kérő - minisztériumi dolgozó azt állította, hogy értelmetlen határidők is szerepelnek a 2007-es tervben. Leggyakrabban akkor születnek irreális határidők, ha a fej - a vezető - nem beszél az embereivel, ezért képtelen időtávok közt gondolkodik - állították az [origo] által megkérdezett szervezetfejlesztési tanácsadók. Az nem baj, ha a határidő húzós, de még teljesíthető, sőt, ez motiváló is lehet. Ha viszont eleve reménytelennek tűnik, akkor inkább neki sem látnak.
Reformok = projekt
Török Péter, az uniós projektek levezénylésére szakosodott Pillars Tanácsadó Kft. igazgatója szerint egy szervezet sikeréhez a vezetők szakmai tudása nem elég, tudniuk kell egy adott feladatra koncentráló csapatot vezetni. Török szerint a projektben gondolkodás az állami szférától teljesen szervezetidegen, nem tudnak kizökkenni a hétfőtől péntekig tartó folyamatból. Ha van egy több szakterületet érintő feladat, akkor nem is hoznak létre erre egy kompetens projekt-munkacsoportot a szakminisztériumok, de valószínűleg működésképtelen is lenne: a minisztériumok csak a berögzült hierarchiában képesek gondolkodni, a csapatot vezető, leginkább hozzáértő főosztályvezetőt a másik tárca szakállamtitkára nem fogadná el, mert beosztásban alatta áll - jelentette ki Török.
A tanácsadó szerint vannak olyan esetek, amikor a kormányzat belátja: jobban jár, ha profikra bízza adott feladat végrehajtását vagy egy változás menedzselését, tehát kiszervezi azt. Török több éven át dolgozott a ciprusi pénzügyminisztériumnak, amely belátta, az államapparátus nem ért eléggé az uniós források menedzseléséhez. Külső tanácsadók megbízása pedig jóval kevesebbe került, mint minisztériumi tisztviselők miatt elbukni az előcsatlakozási pénzeket.
Kell egy csapat
A trénertanácsadók arra is felhívták a figyelmet, hogy minden mulasztás, minden hiba átváltható forintra: egyrészt a feladat nem teljesítéséből származik kár, másrészt a befektetett energia, az eltelt idő, az emberi ráfordítás mind-mind pénzbe kerül. Viszont olyan szervezet nem lehet hatékony, ahol nincs csapat, csapatjáték, ahol mindenki csak annyira koncentrál, hogy elmondhassa, a rá eső részt kipipálta. A versenyszférában uralkodó az a szemlélet, hogy "ugyanazért a célért dolgozunk", hiszen valóban ez a működés alapja: ha év végére hozzák az elvárt árbevételt, akkor az egész szervezet jól jár, ha viszont nem, akkor az mindenkire nézve hátrányos, például nem jár prémium, elmarad a szokásos bónusz.
Csapatot építeni, a csapatszellemet erősíteni csak felső szinten lehetséges, ami állami szervezeteknél bajos lehet, hiszen - egy nevének elhallgatását kérő szakember példájával élve - előfordult, hogy két államtitkár akkor sem ült le egymással beszélni, ha ez a közös munka rovására ment. Mindig a vezetés - szakzsargonban: a fej - a minta, ha a hibákat ezen a szinten nem vállalják fel, hanem másra hárítják, vagy kifelé azt mutatják, minden terv szerint halad, akkor az alkalmazottak is legfeljebb erre fognak törekedni. Így viszont az egész szervezet fejlődésképtelen, konzerválja a maga kényelmes, pazarló mechanizmusait.