A jelenleg különálló családjogi törvényt is tartalmazza az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amelynek normaszövegét október óta véleményezhetik a szakértői csoportok. Számos új dolgot bevezetnek.
Egyszerűbb válás, elismert élettársi viszony
Bevezetnék az anyakönyvvezetőnél regisztrált élettársi jogviszony kategóriáját, így az élettársakat a házastársakkal azonos jogok illetnék meg, az élettárs is örökölhet, illetve szétválás esetén megilleti az élettársi tartás. A tervezet szerint az azonos nemű párokat is megilletik ugyanazok a jogok, mint a heterókat, a törvénytervezet ugyanis úgy fogalmaz: élettársi jogviszony két személy között lehetséges. Házasságot viszont a melegek nem köthetnek, a normaszövegben továbbra is az szerepel, hogy férfi és nő között jöhet létre házasság.
A jövőben, ha a házastársak válni akarnak, erről elég lesz nyilatkozniuk, nem kell a közös vagyon megosztásáról is előre rendelkezni. Ha erről nincs megállapodás, akkor dönthet az anyakönyvvezető vagy bíró. Az eljárás azonban nem minősül pernek. Ez meggyorsítja az eljárást, és tehermentesíti a bírói testületet.
A jelenleg hatályos törvény szerint a túlélő házastársat minden ingó és ingatlan vagyontárgy után életfogytig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. A jövőben viszont a haszonélvezeti jog csak az általa lakott ingatlanra és az általa használt ingóságokra fog vonatkozni. Ez azért fontos változás, mert az örökösök a túlélő házastárs beleegyezése nélkül eddig nem adhattak túl például az ingatlanrészükön, vagy például nem szüntethették meg az örökölt bankszámlát.
Előre dönthetünk a jövőnkről
Bevezetnék az előzetes jognyilatkozat fogalmát. E szerint minden nagykorú cselekvőképes személy előre rendelkezhet arról, hogy ha cselekvőképtelenné válik, mit tehetnek vele. Például kijelölheti, ki dönthet helyette, ki kezelheti jövedelmét vagy például megtilthatja, hogy bentlakásos szociális intézményben helyezzék el. Így elkerülhető a gondnokság alá helyezés, ami súlyosabb korlátozással jár - áll az indoklásban. Korlátozó döntést pedig a jövőben nem lehet élethosszig tartó időre hozni, hanem ötévenként felül kell vizsgálni a korábbi határozatot.
Civil szervezetek számára lehetővé teszik, hogy például mozgássérültek vagy sérült emberek ügyében közérdekű keresetet indítsanak.
Bevezetik a sérelemdíjat
Megjelenik a sérelemdíj is, ha elfogadják a tervezetet. Ez a nem vagyoni sérelem egyszeri, vagyoni jellegű kompenzációja, amit arra alapozva vezetnek be, hogy minden személyiségi jogsértés (ilyen például magántitoksértés vagy jó hírnév sérelme) valamiféle hátrány elszenvedésével jár együtt. A sértett emellett követelheti, hogy a jogsértő a szerzett vagyoni előnyt átruházza rá, így kivédve azt, hogy a jogsértés a sérelemdíj kifizetése után is előnyös lehessen.
A tervezet tartalmazza a gyűlöletbeszéd elleni fellépést is, az ezzel kapcsolatos módosítást azonban a köztársasági elnök még nem írta alá.
Az új Ptk. a lakásmaffia-ügyek miatt tartalmazza már azt is, hogy ha valaki megszerez egy ingatlant, majd továbbadja, akkor a törlési perben a harmadik félnek kell bizonyítania, hogy jóhiszeműen szerezte az ingatlant, vagyis nem tudta, hogy az eredeti tulajdonostól azt jogsértő módon szerezték.
Újabb szankciókat vezetnének be a környezeti károkozókkal szemben. Nem vagyoni kár esetén itt is lehetne sérelemdíjat kérni. Emellett a károsult kérheti, hogy a károkozó saját költségén tegye közzé az elmarasztaló ítéletet. Elmarasztalják emellett a tényleges károkozó mellett azt is, aki például többségi tulajdonnal bír például egy környezetszennyező cégben.
Perelhető kártyaadósság, védett újságírók
A törvény hatálybalépése után perelhető lesz a kártyaadósság. A jelenlegi törvény szerint játékból vagy fogadásból eredő követelés csak akkor érvényesíthető bírósági úton, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolították le. Ezt a kitételt törlik az új törvényből.
Eddig, ha az újságíró korrekten idézte forrását, de az idézet tartalma sértett valakit, akkor a sértett az újságírótól kérhetett sajtóhelyreigazítást. Az új Ptk. szerint azonban az újságírónak csupán a korrekt idézésért kell felelősséget vállalnia, a megjegyzés valóságtartalmáért nem tartozik felelősséggel.
A tíz évig készülő új Ptk. felhasználóbarátabb lesz - ígérik készítői. Ennek érdekében a kódex elején tartalomjegyzék van, a kódex különálló fejezetekből áll, az egyes rendelkezések pedig önálló paragrafus címet kapnak. Emellett a szöveg megfogalmazásában is törekedtek arra, hogy az laikus számára is érthető legyen - áll az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatójában. A tervezetről bárki elmondhatja véleményét a tárca honlapján.
A szöveg az egyeztetéseket követően várhatóan decemberben kerül a kormány elé, és 2008 elején adják be az Országgyűlésnek. Az általános vitát 2008 tavaszán, a részletes vitát pedig őszén tarthatják a tervek szerint, és egyéves felkészülést követően 2010 januárjában léphetne életbe legkorábban a törvény.