Öt négyzetmétert érdemel egy rendőr

A rendőrség 150 ezer forintot fizet egy békásmegyeri munkásszállóban kialakított rendőrszálló háromfős, alig 18 négyzetméteres szobájáért. A körülmények a lakók szerint mostohák, de nem csak kényelmi szempontról van szó: a fővárosban nincs elég rendőr, nem tudják itt tartani az embereket. Aki nem bírja a munkásszállót, elmegy albérletbe, feltéve, hogy tud erről számlát vinni, mert nekik - szemben az országgyűlési képviselőkkel - kötelező. Vagy épp vidékre menekül, hogy a sivár szállóban megüresedett helyét kényszerből Pestre beosztott zöldfülűekkel töltsék fel.

Míg egy országgyűlési képviselő anélkül kap költségtérítést fővárosi albérletre, hogy erről számlát kellene hoznia, egy vidékről felkerült közrendőr esetében kizárólag akkor jár lakhatási támogatás a bérleti díjhoz, ha hozza a kifizetéséről szóló igazolást. Maguk a rendőri vezetők is tudják, hogy éppen ezért nagyon nehéz megfizethető lakást találni, hiszen az albérletek többségét feketén, számla nélkül adják ki, ha pedig valaki mégis ragaszkodik a hivatalos úthoz, akkor a többet kell fizetnie. A felszámított adóval megemelt bérleti díjat pedig már a lakhatási támogatással sem tudják a rendőrök megfizetni.

Marad a rendőrszálló. "Zavarjuk egymást, hiszen hárman lakunk egy szobában, például aki éjjel dolgozik, napközben nem tud pihenni, és nagyon kicsi a hely" - írta le a békásmegyeri szállóban uralkodó körülményeket az [origo]-nak - név nélkül - egy BRFK-s rendőr, aki már öt éve lakik itt. A békásmegyeri, tízemeletes épületben - amelynek egy másik része munkásszálló - több mint 250 rendőr él.

Este nyolc után nincs látogató

Emeletenként 13 szoba van, mindegyikben hárman laknak, minden szinten egy közös fürdő és konyha található, ezen osztozik a több tucat fiatal. A rendőr szerint az egyik legnagyobb gond a higiénia, sokan - így például az itt csak átmenetileg megszálló tanulók - egyáltalán nem ügyelnek a tisztaságra. Sok választása nincs, mint mondja, a családja vidéken él, a fizetéséből másra nem telt, most töri a fejét, hogyan lehetne albérletbe menni. Úgy tudja, ebben az esetben 15 ezer forintot kapna lakhatási támogatásként.

Fényképeket is mutatott a szobájáról, jobban mondva az ő szoba-részéről: a nagyjából 16-18 négyzetméteres hosszúkás szobában három egyszemélyes heverő, pár polc és szekrény van, a fotó tanúsága szerint teregetni mindenki az ágya fölé kifeszített kötélre szokott. Sportolási, kikapcsolódási lehetőség nincs az épületben, mindössze egy biliárdasztal és egy játékgép. Mivel Budapest különböző pontjain, különböző szolgálati időben vannak beosztva, nehéz egymáshoz alkalmazkodniuk, az egyik akkor kel, mikor a szobatársa fekszik, de itt legalább fogadhatnak vendégeket. Más rendőrszállókon csak korlátozott időszakban lehet meglátogatni a lakókat, van, ahová este 8 óra után már nem mehet be a barát, barátnő - állította. Nem véletlen, hogy aki tud, hamar elköltözik, feltéve, hogy kap jobb elhelyezést, netalán szolgálati lakást, vagy többen összeállnak, és találnak egy számlaképes albérletet.

Több mint 150 ezer havonta az ócska szoba

Ofella Antal, az ORFK Humánigazgatási Főosztályának egyik vezetője szerint a rendőrök általában ingyen vagy jelképes összegért kapják az elhelyezést. A békásmegyeri szállón élő rendőr elmondta, ez esetében havi 8000 forintot jelent, ennyit fizet a szobáért, amin harmadmagával osztozik. Azt viszont nem tudta megmondani, a rendőrség ezen felül mit fizet az elhelyezésért, a békásmegyeri épület ugyanis nem állami tulajdon, hanem egy, a rendőrséggel szerződésben álló cég üzemelteti. Öt év kényelmetlenség után a rendőr hozzátette: ha ezt az összeget lakhatási támogatásként ő kapná kézhez, az akár elég is lehetne rendes albérletre. Sőt, szerinte a jelenlegi rendszer mindenképpen pénzkidobás, hiszen akkor már érdemesebb lenne egy végleges megoldást jelentő lakáshitel törlesztőrészletét fizetni.

Az [origo] a konkrét példára hivatkozva megkereste a BRFK-t, azt szerettük volna megtudni - az ott lakók által befizetett összegen felül - mennyibe kerül az elhelyezés a rendőrszállón. Mivel a békásmegyeri szállóról minden nekünk nyilatkozó azt mondta, ott "mindig is laktak rendőrök", arra is kíváncsiak voltunk, hogyan választják ki, melyik munkásszállóval szerződnek. A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, közbeszerzési pályázaton dől el, melyik céget bízzák meg az elhelyezés megszervezésével. A békásmegyeri szállót üzemeltető kft. utoljára a 2006 nyarán kiírt tenderen lett ismét befutó, itt így már több mint egy évtizede laknak folyamatosan rendőrök. Kiderült az is, nem kötelező bizonyos időszakonként újra pályáztatni, vezetői döntésen múlik, meghosszabbítják-e valakivel a szerződést.

A gazdasági osztály adatai alapján ebben a rendőrszállóban - amelyről az általunk megkérdezett rendőrök valamennyien azt mondták, hogy itt a legrosszabbak a körülmények - bruttó 4680 forintot fizetnek a háromágyas szobáért egy éjszakára, vagyis havonta 145 ezer forint megy el a költségvetésből három rendőr elhelyezésére a munkásszállón. Fejenként tehát több mint 48 ezer forintért laknak az egy főre eső 6 négyzetméteres helyen, amelyhez ha hozzávesszük az általuk fizetett összeget, személyenként összesen 56 ezer forintba kerül a szűk szoba, a folyosó végi fürdőszobával. Kérdésünkre, hogy van-e valamilyen alapvető követelmény a rendőrök szállásával kapcsolatban, a sajtóosztály elmondta: egy 2000-ben hozott BM-utasítás értelmében 5 négyzetméteres helynek kell jutnia egy főre.

A cinkotai rendőrszálló szobája

"Kimondhatjuk, hogy Budapest megtartó ereje gyakorlatilag megszűnt, nem elég a rendőr" - mondta egy név nélkül nyilatkozó rendőri középvezető. Állandósult a létszámhiány, óriási a fluktuáció, pedig itt a legmagasabb a bűncselekmények száma. Az ORFK adatai szerint jelenleg 750 rendőrrel kevesebb dolgozik a fővárosban, mint amennyire szükség lenne. Az ok egyértelműen a pénzhiány, hiszen a rendőri fizetésekből itt a legnehezebb megélni, a rendőrszállókon élőknek meglehetősen rosszak a kilátásaik a családalapításra, egzisztenciateremtésre.

A problémán a rendőrség úgy próbál úrrá lenni, hogy élnek a szolgálati törvény adta lehetőséggel, miszerint öt év alatt egy esetben kötelezően meghatározhatják a szolgálati helyet, a rendészeti szakközépiskolából kikerült vidéki fiatalokat tehát a fővárosba osztják be - erősítette meg Ofella Antal, az ORFK Humánigazgatási Főosztályának egyik vezetője. Ennek tagadhatatlan előnye, hogy az iskolapadból kikerült újoncok egy-két év alatt több tapasztalatot szereznek a bűnözés szempontjából jóval fertőzöttebb nagyvárosban, mint vidéken kétszer ennyi idő alatt. Viszont a többség beadja az áthelyezési kérelmét, és elmegy, amint megüresedik vidéken egy hely. "Van, aki le tud telepedni, de a többség azt várja, hogy hazamehessen" - magyarázta. A legtöbben megpróbálnak a családjuk közelébe kerülni, esetleg oda, ahol szolgálati lakáshoz juthatnak.

A fővárosban a szerencsések, főként a családosok kaphatnak az úgynevezett fecskeházakban lakást, vagy bekerülhetnek garzonszállóra - tette hozzá. Nem tagadta, hogy sokszor úgy tudják csak biztosítani a munka ellátásához szükséges létszámot, hogy - szintén a szolgálati szabályokat kihasználva - fél évig visszatarthatják a máshová átjelentkezett rendőröket. Mint mondta, abban bíznak, hogy a szervezeti integrációval a beolvadó határőrség feltölti a helyeket, hiszen közülük sokan már most is Budapesten dolgoznak. Egyértelmű, hogy a lakhatási kérdések megoldásával a fővárosban, illetve egyáltalán a rendőri pályán lehetne tartani az embereiket - tette hozzá.

Örül a szomszédság a rendőr-háznak

Budapest közbiztonságára így a kelleténél kevesebb, folyton cserélődő rendőr vigyáz, maguk is tudják, így kárba vész a helyismeret, sok tapasztalat. Ezt ismerte fel a XVI. kerület, amelynek önkormányzata beszállt egy régi lerobbant épület felújításába, és a valamikori rendőrőrsöt átalakították szállóvá a helyben dolgozó rendőröknek. A kerületi rendőrkapitányság vezetője, Balázs Norbert alezredes a helyszínen mutatta meg, milyen körülmények között laknak emberei. Mint mondta, a kertvárosi, jórészt családi házas kerületben lakóknak fontos, hogy ismerősök legyenek a rendőrök. Szerinte a szomszédok például kifejezetten örültek annak, hogy rendőrök költöztek ide.

Felszerelt konyha, tágas szobák, dartstábla, számítógép, hiányos öltözetű nőt ábrázoló poszter a falon - a júniusi beköltözés óta teljesen berendezkedtek a rendőrök, akik közül ketten voltak otthon, éppen szolgálaton kívül. Pásztor Roland zászlós és Rajkai Ferenc törzsőrmester korábban szintén a békásmegyeri szállón laktak, mostani jóval barátságosabb helyüket azért is szeretik, mert mint mondják, korábban a város másik végéből nagyon nehéz volt eljutni a szolgálati helyükre. Az itt lakók valamennyien huszonévesek, jól kijönnek egymással, nincsenek viták. Arra a kérdésre, hogy a háromszobás rendőr-házban bulizni lehet-e, csak annyit mondtak: megoldható.