Draskovics a minisztériumból kavart egy olajcég bírsága miatt

A "Hézag" fedőnéven folyt titkos nyomozás eseményei bontakoznak ki azokból a dokumentumokból, amelyeknek titkosítását hétfőn oldotta fel a rendőrség. Az iratokból a neveket ugyan kihúzták, de így is megállapítható, hogy Draskovics Tibor és egy másik pénzügyminisztériumi vezető "szívügyének tekintette", hogy egy cégnek ne kelljen sokmilliós bírságot fizetnie.

A Pénzügyminisztérium két vezető köztisztviselője, köztük Draskovics Tibor akkori közigazgatási államtitkár ellen folytatott "Hézag" fedőnéven titkos nyomozást 1996-ben az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya - derül ki a rendőrség honlapján közzétett, feloldott titkosítású olajügyi dokumentumokból. A gyanú szerint a két vezető hatalmával visszaélve próbálta rábírni a Vám- és Pénzügyőrséget egy üzemanyag-forgalmazó cég bírságának mérséklésére, de a nyomozást végül további intézkedés nélkül lezárták.

A hivatali visszaélés gyanúja miatt folyt "operatív feldolgozást" 1996. június 21-én rendelték el, miután a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jelentette Kuncze Gábor belügyminiszternek, hogy a PM vezetői valószínűleg jogsértő határozatra kötelezték a VPOP-t egy hajdúszoboszlói benzinkút ügyében folyt eljárásban.

(A nyilvánosságra hozott iratokból a neveket kihúzták, de a dátumokat és a beosztásokat nem. Ebből megállapítható, hogy a nyomozás egyik érintettje Draskovics volt, míg a másik a tárca egyik helyettes államtitkára. A cég neve sem szerepel az iratokban, de a korabeli sajtóban többször is megjelent, hogy a Kuvait Petróleum Magyarország Kft.-ről és a Q8 benzinkúthálózatról van szó.)

A Berettyóújfalui Vámhivatal 1995 januárjában ellenőrizte az akkor már két hónapja működő benzinkutat, amelynek azonban nem volt kiskereskedelmi jövedéki engedélye. A vámosok ezért - az akkori gyakorlatnak megfelelően - a céget 100 ezer forintra bírságolták. Az enyhe büntetések gyakorlatát az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség is kifogásolta, ezért a vámhivatal hamarosan felülvizsgálta korábbi döntéseit, és 83 millió forint bírságot szabott ki a cégre, amit a megyei vámhivatal is jóváhagyott.

A cég nem hagyta ennyiben a dolgot, és a PM vezetőihez fordult, akik - a rendőrségi dokumentumok szerint - írásban és telefonon is jelezték a vámosoknak: térjenek vissza az eredeti határozathoz. A vámosok előbb ellenálltak, de végül mégis 100 ezer forintra mérsékelték a büntetést. Ezt követően a cég hasonló kérelmet nyújtott be karcagi benzinkútja ügyében is.

"Operatív információink szerint mind X, mind Y szívügyének tekintette a [cég] érdekeinek megfelelő határozat meghozatalát, ezért több alkalommal is személyesen beszéltek telefonon a VPOP döntésre jogosult vezetőivel" - olvasható az egyik rendőrségi jelentésben. Az iratokból kiderül, hogy a PM-vezetők által küldött levelekben nem volt egyértelmű utasítás törvénytelen eljárásra, a telefononbeszélgetések alapján pedig nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt. A nyomozást 1996 decemberében lezárták.

Időközben a legfelsőbb ügyész óvást emelt a büntetést mérséklő határozat ellen, így Medgyessy Péter pénzügyminiszter hatályon kívül helyezte azt, a cégnek pedig ismét 83 milliót kellett volna fizetnie. Csakhogy 1996. november 12-én az Országgyűlés módosította a jövedéki törvényt, amelybe - Haller Zoltán és Miklós László szocialista képviselők javaslatára - bekerült egy olyan rendelkezés, amely 500 ezer forintban maximálta az olyan cégek büntetését, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet (mint az iratokban említett cég) vagy fordítva. A Kuvait Petróleum nem sokkal korábban eladta benzinkúthálózatát az osztrák ÖMV-nak.