Évtizedekre nyoma maradhat szuvas fogainknak

Egy nagy központi adattárban őriznék a betegségeinkről valaha készült dokumentumokat, valamint a levett szövetmintákat. Egészségügyi papírjainkba 50 évig tekinthetnénk bele, míg a szöveteket 20 évig újravizsgálható állapotban tárolnák. A kezelt politikusok és művészek adatait pedig az idők végezetéig őriznék.

Nemzeti Egészségügyi Dokumentációs Tár létrehozását szeretné elérni a volt szocialista politikus, Kárpáti Zsuzsa által vezetett Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI). Ez egy olyan hatalmas központi adatbázis lenne, mint az Országos Levéltár, csak itt a valaha kórházban kezelt betegek összes dokumentációját, s az összes levett szövetmintát őriznék.

"Ha valakit egy baleset után valamely pesti kórházban kezeltek, s ő 20 év múlva immár a nyíregyházi otthonából nézne bele a papírjaiba, azt megtehesse" - mondott konkrét példát Kárpáti a leendő intézmény értelmére. Sőt, arra is lenne lehetőség az elképzelések szerint, hogy a jóval korábban levett szövetmintát, akár másfél évtizeddel később egy másik orvossal is megvizsgáltassa az egykori beteg. A papírformátumú dokumentumokat ötven évig, míg a szövetmintákat két évtizedig tárolnák.

Ennél is tovább kellene vigyázni - természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával - a jelenleg élő politikusok és művészek orvosi adatait. Ahogy Kárpáti Zsuzsa fogalmazott: "az idők végezetéig" kutathatóvá kell tenni ezeket.

Az ilyen jellegű adatok tárolása ugyanakkor nem egyszerű, hiszen számos biztonsági és műszaki feltételt kell megteremteni. A sok esetben már egyébként is rossz állapotú, papíralapú dokumentumokat például megfelelő páratartalom mellett, míg a szövetminták egy jelentős részét lefagyasztva kell tárolni. Mivel igen érzékeny, személyiségi jogokat érintő információkról van szó, a hozzáférés megfelelő biztonságát, valamint az illetéktelenek betekintésének megakadályozását is garantálni kell.

Szóbeli támogatás már van

"Abszolút támogatom" - felelte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az [origo]-nak a leendő tárral kapcsolatban. Az ombudsman szerint az adatkövetés a lényege a rendszernek, vagyis, hogy valaki egy évtized elteltével is hozzá tudjon jutni egy korábbi röntgenjéhez, "miközben az sem biztos, hogy akkor majd létezik még egyáltalán a kórház, ahol készült az a felvétel"- fogalmazott a biztos. Péterfalvi szerint mindehhez szükséges a jogi háttér megteremtése is, amellett, hogy pénzkérdés a központ létrehozása.

Kárpáti leginkább abban bízik, hogy EU-forrásból neki lehetne látni a dokumentációs tár létrehozásának, csak ehhez az kell, hogy az illetékes tárca is beszálljon a finanszírozásba. A főigazgató szerint Horváth Ágnes egészségügyi miniszter támogatja az elképzelést, s ezt erősítette meg a tárcától kapott tájékoztatás is, bár a minisztériumban hozzátették: arról még nincs döntés, hogy milyen formában valósul meg az EKI szándéka. A terv kidolgozása - mint a minisztériumban elmondták - még folyamatban van, ezért arról részleteket egyelőre nem tudnak mondani.