"Én kifekszem a markoló elé"

Mutyiszagot érez az a tucatnyi kiszolgáltatott telektulajdonos, akiknek a földjén gázvezeték fektetésébe kezdett a MOL a beleegyezésük nélkül. A pátyi lakosok még el is fogadnák, hogy közérdekből össze-vissza kaszabolják birtokaikat, ám ahhoz ragaszkodnak, hogy piaci árat kapjanak a feltúrt földért. A MOL első ajánlata a környékbeli átlagos földár körülbelül egy huszadát tette ki.

"Engem ne vegyenek palira" - mérgelődik Pálfalvi Ferencné, aki a leendő nagynyomású gázvezeték által érintett földek közül az egyik legkisebbet, jó két hektárt birtokol. "Engem ne fotózzon, de elmondom, hogy mi történt, a nevemet is leírhatja" - teszi hozzá a nyugdíjas asszony. Még tavaly ősszel jelentek meg a fővárostól mintegy 20 kilométerre fekvő Pátyon a MOL által megbízott zalaegerszegi Multi-Véd Kft. emberei, s egy előre elkészített megállapodást dugtak 18 telektulajdonos orra alá.

Leginkább ez, a tudtuk nélkül előre megírt papír bosszantja az asszonyt, miközben többször elmondja, hogy ők még abba is belemennének - a közérdekre tekintettel -, hogy a földjeiken keresztül-kasul gázoljon a MOL. A körülöttünk álló telekszomszédok is egyetértőleg bólogatnak. Két dologhoz azonban egységesen ragaszkodnak: menjen le hozzájuk valaki a MOL-tól tárgyalni, és kapják meg a földjeikért azt az összeget, amennyit azok érnek.

Mutyiszaga van

A tavaly eléjük rakott megállapodáson már szerepeltek személyes adataik, valamint földjeik helyrajzi száma, csak alá kellett volna írniuk. Ám hiányzott róla a vételi ár, a dátum, meg bármiféle pecsét, vagy a MOL illetékeseinek szignója. A szerintük pökhendi hozzáállás, valamint néhány megfogalmazás fel is húzta a címzetteket. Például az olyan mondatok, hogy "Az igénybe vett területen az ingatlan tulajdonosa nem végez: gazdálkodást..., építést, föld kitermelést, a munkák akadályozását eredményező, a terület igénybevételét nehezítő, költségesebbé tevő beavatkozást."

Hamarosan megkapták emellé a cég ajánlatát is: 50 forint négyzetméterenként. A szintén nyugdíjas Omray Ferencné 9,2 hektáros földjét is érinti a gázvezeték építése, mi több, átlósan vágja ketté a kárpótláskor visszakapott, egykori államosított földet. Harmincas éveiben járó fia azt mondja, birtokuk a környék legmagasabb aranykorona értékű földje, ő is, a többiek is megalázónak tartják a MOL - ahogy fogalmaznak - bepróbálkozását. Még akkor is, ha látva ellenállásukat - ugyanis nem írták alá a papirost - az olajcég megduplázta az összeget.

Kívülről nézve lassan csordogál az ügy. Az elmúlt közel másfél évben volt néhány levélváltás, megegyezés nincs. Az érintett telektulajdonososok közül - beszélgetőtársaink szerint - csak egyikük bólintott rá az ajánlatra, állítólag ő is csak azért írta alá, mert nem volt nála a szemüvege. Ellenben tizenhárman levelet írtak a MOL földgázszállító részlegének, amiben számos kérdést tettek fel. Mekkora területet vesznek el a földjükből? Mekkora biztonsági övezetet alakítanak ki a lefektetett csövek mentén? Ezen beleül, milyen korlátozásokkal kell szembenézniük a saját földjükön? És persze, hogy mindez mennyivel csökkenti birtokaik értékét, s hogyan befolyásolja a későbbi, esetleges értékesíthetőséget?

Állítják, érdemi választ egyikre se kaptak azóta. Ugyanakkor a község határába szállíttatja a csöveket a megbízott alvállalkozó, a munkások itt-ott már meg is kezdték a méretes árkok ásását. "Jöjjön már le ide egy nyakkendős!" - emeli meg a hangját ifjabb Omray Ferenc, majd fejcsóválva hozzáteszi: "Az, hogy leülni sem hajlandó velünk senki, annak mutyi szaga van."

Forma 1-es pályáról is beszéltek

A reggeli fagy után felolvadt földeken körbenézve egyértelművé válik, hogy miben bíznak a birtokukért komoly vevőre vágyó helybéliek. Az érintett telkek környékén világhírű cégek logisztikai központjai és raktárai működnek, arrébb egy újabb épül, s nem kizárt, hogy az M1-es autópálya mellett, Budapest közelében más is venne itt földet. "Hat éve a Red Bull akart itt Forma 1-es tesztpályát építeni, háromszázmillióért vettek volna földeket" - emlékezik Omray, aki nem lenne szomorú hasonló kaliberű befektető láttán.

Most viszont úgy tűnik, már hiába is jönnének. A falu határában - ahogy számoljuk - olyan kétszáz darab hatalmas fémcső hever a földből már kibújt búzán, a ráragasztott matrica szerint az egyenként 3 tonnás, 13 méteres vasdarabok Törökországban készültek. Ifjabb Omray és egy másik földtulajdonos, Muhary Balázs azt sem értik, hogy ezeket miért nem egy magyar céggel gyártatta le a MOL, de ez a legkisebb problémájuk.

A nagyobb, hogy az érintettek közül a legméretesebb, 42 hektáros földdel rendelkező Muhary birtokát már elkezdték feltúrni. Laikus számára meglepő, de a 80 centi átmérőjű csöveknek mintegy négy méter széles árkot vájtak több tíz méter hosszan a tulajdonos beleegyezése nélkül. A lefektetett csövek mellett biztonsági sáv is lesz, de hogy mekkora, arról a tulajdonosok szerint eltérő adatokat közölt eddig a cég. Állításuk szerint az 5-5 métertől a 30-30 méterig terjed a skála.

Muhary családja nem hagyta annyiban, ügyvédet fogadtak már hónapokkal ezelőtt, a földjüket mégis feltúrták. Telekszomszédja úgy mondja, az ő birtokával ezt nem teszi meg senki, s ha kell, radikális eszközöket is bevet. "Mi leülünk a gép elé, aztán menjen át rajtunk. Én kifekszem a markoló elé."

A tulajdonos köteles tűrni

Megkeresésünkre a MOL közérdekre hivatkozott, és azt állította, hogy az először kézbesített megállapodás, amit a tulajdonosok szerint arrogáns stílusban akartak velük aláíratni, egy "formanyomtatvány..., csak tájékoztató jellegű", ezt személyes tárgyalásnak kell követnie. Az olajcég állítja, alvállalkozóinak (a Multivéd Kft.-nek és az Euroil Kft.-nek) az alvállalkozói ezt meg is kísérelték. Miután ez sikertelenül végződött, az Euroil Kft. az elhelyezési szolgalom megállapítását kérte a Közigazgatási Hivataltól. Omray nem is tagadja, hogy volt megbeszélés, de azt érdeminek, konkrétanak nem tartják.

A MOL szerint ebben az ügyben nem is kisajátításról, hanem szolgalmi jog alapításról van szó, vagyis a csöveket tartalmazó földek maradnak eredeti gazdáik tulajdonában. "Ezért a felajánlott összeg nem a piaci érték, hanem annak bizonyos százaléka." Az építés alatt bekövetkező esetleges károkat az építést végző Kőolajvezeték Építő Zrt. fogja megtéríteni a MOL szerint, míg a bányaszolgalom alapításáért a vezeték megépülte után fog kártalanítást fizetni az Euroil Kft. Az idevonatkozó 1993-as bányatörvény pedig így fogalmaz: "Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó" földtani tevékenységet folytasson a telken.

Amennyiben pedig a tulajdonosok fizikailag akadályozzák a vezetékfektetést, "a társaságnak joga van végrehajtási eljárást kezdeményezni az illetékes jegyzőnél és a rendőrségnél" - közölte a MOL sajtóosztálya. "Építésére ugyanis hatósági határozat van érvényben, és a gázvezeték megépítése közérdekű, mivel Budapest és agglomerációja gázellátása 2010 után e nélkül nem biztosítható."

Felvenni a kesztyűt

Egy hasonló ügyekben évek óta eljáró, névtelenséget kérő ügyvéd - aki csak elmondásból ismeri az ügyet - két dolgot hangsúlyozott az esettel kapcsolatban. Egy, a MOL így is, úgy is lefekteti a gázvezetéket. Kettő, a cég emiatt köteles a piaci árat megfizetni a tulajdonosoknak az igénybe vett földért.

"Vegyék fel a kesztyűt, fogjanak össze minél többen, legyen egy képviselőjük, és közöljék a MOL-al, hogy van elképzelésük a megoldásra" - biztatja az ügyvéd a telektulajdonosokat. Szerinte közölniük kell, hogy a szomszédos földeket 600-1200 forintos négyzetméter áron értékesítették, hogy az esetleges kártalanítást követően, a megmaradt föld értékesíthetősége korlátozott, valamint azt, hogy mi az a minimum ár, ami alá nem hajlandóak menni.