Hatályon kívül helyezte szerdán a Legfelsőbb Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet és az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter perében született korábbi ítéleteket. A TASZ azért indította a pert, hogy nyilvánosságra hozzák az új Alkotmány-tervezetet mint közérdekű adatot. A szervezet azt szerette volna elérni, hogy az alaptörvény tervezetéről a társadalmi szervezetek és az állampolgárok is kifejthessék a véleményüket.
A vita azon folyt, hogy a tervezet a törvény előkészítésének abban a szakaszában volt-e, amikor már kötelező nyilvánosságra hozni az adatvédelmi törvény alapján, vagy még csak döntés előkészítő anyagnak minősült, amelyet a miniszter nem köteles kiadni.
A bíróság első fokon még a TASZ-nak adott igazat 2006 októberében, és az új Alkotmány-tervezet nyilvánossága mellett foglalt állást. 2007 janurájában viszont a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a döntést, és elutasította a TASZ keresetét.
A szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú döntés ellen, ezt tárgyalta szerdán a Legfelsőbb Bíróság. A korábbi ítéletek hatályon kívül helyezését azzal indokolták, hogy a pert nem a Miniszter mint intézmény ellen kellett volna indítani, hanem az azóta már leköszönt, akkori miniszter személye, Petrétei József ellen.
Schiffer András, a TASZ ügyvivője az [origo]-nak azt mondta: csodálkozik a döntésen, mivel szerinte az adatvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy ilyen ügyekben azt is be lehessen perelni, aki nem jogi személy. Schiffer szerint logikus volt, hogy a pozíciót és nem Petréteit perelték, és számos példa akad hasonló perekre.
A TASZ álláspontja szerint nem született érdemi döntés, és a per valódi tárgya, az, hogy mikortól kell nyilvánosságra hozni egy tervezetet, továbbra is megválaszolásra vár. Az ügyet most újrakezdik, visszakerült elsőfokra.