Az új schengeni szomszédok közül az osztrákok egy közvélemény-kutatás szerint a magyarokat kedvelik a legjobban. A Profil osztrák hírmagazin hétfői számában megjelenő, de már előzetesen a hét végén ismertetett felmérésből kitűnik, hogy a megkérdezettek 71 százaléka mondta rokonszenvesnek a magyarokat, és csupán egytizedüknek akadt kifogásuk velük szemben.
Az OGM intézet által elvégzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a magyarok mögött a szlovénok végeztek 63 százalékos tetszési mutatóval. A cseheket minden második megkérdezett minősítette szimpatikusnak, egyharmaduk azonban azt válaszolta, hogy ellenszenvesnek találja őket. Az osztrákok körében a szlovákok a legkevésbé kedvelt szomszédok. Csupán a megkérdezettek 49 százaléka rokonszenvezik velük, egynegyedük pedig kifejezetten ellenszenvvel viseltetik velük szemben.
Az új szomszédokról az [origo] is kérdezte a határmenti osztrák falvak lakóit, nem sokkal a határnyitás előtt. Az ausztriai Neumarkt an der Raab kocsmárosa és több helyi azt mondta, nem a magyaroktól tartanak, hiszen ők már régen átjárnak, hanem attól, hogy a határnyitással mások is szabadon jöhetnek-mehetnek.
"Hány román van Magyarországon? És hány kínai?" - kérdezte a kocsmáros. Kiderült, az osztrákok úgy tudják, hogy a kínaiaknak nem kell vízum Magyarországra (valójában csak a '90-es évek elején volt egy időszak, amikor szabadon jöhettek), és úgy gondolják, az ázsiaiak már készenlétben is állnak, hogy olcsó textilárukkal tegyék tönkre az osztrák ipart és kereskedelmet. A románoktól pedig nem csak az osztrákok félnek, hanem az ott dolgozó magyarok is. Az eisenbergi szálloda éttermében felszolgáló magyar fiú szerint a románok akár havi ötszáz euróért is elvégeznék az ő munkáját.
Nincs már határellenőrzés
Péntektől megszűntek a határok Szlovákia, Szlovénia és Ausztria felé, Magyarország éjfélkor lépett be a schengeni övezetbe. Az 1995 óta működő övezet kilenc új EU-tagállammal bővült, amikor pénteken nulla órakor hivatalosan is megszűnt a határellenőrzés az eddigi schengeni országok és a kilenc új belépő közötti határokon.
Az átkelőhelyeket és a kirendeltségeket viszont nem számolják fel véglegesen, mivel szükség lehet még rájuk bizonyos különleges esetekben - nagyszabású sporteseményekkor, politikai csúcstalálkozók, terrorfenyegetettség idején. Rendkívüli esetben ugyanis lehetőség van a belső határellenőrzés visszaállítására, igaz, legfeljebb 30 napra. Ilyenkor újra csak a határátkelőhelyeken lehet majd elhagyni az országot, és kérik majd az iratokat is a határon. Az ideiglenes szigorításokról előre tájékoztatják majd a lakosságot. Ausztria és Svájc alkalmazni fogja ezt az eszközt például a 2008-as foci-eb idején.
Míg a schengeni országokba egyszerűbb lesz bejutni, a többi határon szigorúbb ellenőrzésre kell majd számítani. Takács Albert igazságügyi miniszter szerint a komolyabb ellenőrzés nem feltétlenül lesz érezhető, de a rendészeti szervek szorosabban együttműködnek majd, és az informatikai rendszer is hatékonyabb lesz.
A schengeni országok repülőterein fizikailag is elkülönítik majd az úgynevezett külső és belső járatokat. Az utóbbiak, vagyis a schengeni országból schengeni országba tartó gépek utasainak útlevelét nem ellenőrzik, a poggyászt és az utast továbbra is átvilágítják a többiek és a repülőgép biztonsága érdekében. A légi közlekedésben az új szabályok csak 2008 márciusától lépnek életbe.