Fukar egyetemek miatt nem fial a magyar agy

Miközben az angolszász országok egyetemei milliós bevételhez jutnak találmányiak értékesítéséből, a magyar egyetemeken a szabadalmak kidolgozását alig támogatják. Sokszor az egyetemek nem tudják eldönteni, hogy a bevételből mennyi pénzt kapjon a feltaláló, mennyit az intézmény. A debreceni egyetemen, ahol beindult a szabadalmak támogatása, tavaly 12 találmányt értékesítettek.

Meggymagból készített arckrémet, meggyből ellőálított szívgyógyszert, nyomelemekben bővelkedő zöldhagyma-termesztési eljárást szabadalmaztattak tavaly a Debreceni Egyetem kutatói. Az ötletekből egyelőre nem láttak pénzt a tanárokból és diákokból álló kutatócsoportok, de a következő években akár több millió forint is ütheti a markukat - mondta az [origo]-nak Mátyus László, az egyetemi innovációt koordináló iroda vezetője.

Luxemburgot lenyomjuk

Miközben az angolszász országokban már bevett gyakorlat, hogy az egyetemeken kifejlesztett eljárásokat értékesítik, Magyarországon alig van erre példa. A műegyetemi innovációs iroda létrehozásán fáradozó Boda László szerint ezt bizonyítja az is, hogy hazánk az egy főre jutó szabadalmak terén síralmas helyzetben van a többi az uniós tagállamhoz képest, Magyarország csupán Máltát, Ciprust és Luxemburgot körözi le.

Az egyetemeknek 2005 - vagyis az új felsőoktatási törvény elfogadása előtt - nem is érte meg támogatni a kifejezetten szabadalmi célú kutatásokat. A bevétel ugyanis az államot illette. Korábban az egyetemi kutatók - főként természettudományi, orvosi karok oktatói - úgy tudtak plusz bevételhez jutni, ha cégek megrendelésére fejlesztettek ki valamit. Az felsőoktatási törvény viszont lehetővé tette azt, hogy az egyetem maga gazdálkodjon saját vagyonával, így lehetőség nyílt arra is, hogy szabadalmait maga értékesítse.

Hargitai Gábor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium tudománypolitikai főosztályvezetője szerint a tárca szeretné, hogy az egyetemek forradalmi ötleteiket a hasznosítási fázisig dolgozzák ki, vagyis gondolják ki azt is, hogy milyen termék lehet abból a napi gyakorlatban. Ne kótyavetyéljék el az ötletet azzal, hogy egyből publikálják, akkor ugyanis már védhetetlen - tette hozzá Hargitai. Ezt a célt szolgálja, hogy az intézményeknek saját szellemitulajdon-védő szabályzatot kell készíteniük, amelynek rögzítenie kell, hogy a bevételből milyen arányban részesül az egyetem és a feltaláló.

Nem megy az osztozás

A találmányok kidolgozása ennek ellenére sem indult be. Az oktatási tárca szerint a legtöbb esetben az egyetemek nem tudnak dűlőre jutni arról, hogy kinek hány százalék jusson a találmány után befolyt pénzből. A vezetés értelemszerűen azt szeretné, ha az egyetem minél nagyobb százalékban részesülne a haszonból. Nehézkesen halad a szabadalmak hasznosítása a fővárosi Műegyetemen is, ahol két év alatt még az ezzel kapcsolatos tevékenységeket összefogó kft.-t sem sikerült megalakítani - mondta az [origo]-nak az innováció koordinálásával megbízott rektori tanácsadóként tevékenykedő Boda Miklós.

Boda szerint egyes egyetemi vezetők féltik kiváltságaikat, hogy az új szervezet megjelenésével csökkenne a befolyásuk. "Az angolszász országokban az oktatásban az a szemlélet dominál, hogyan lehet értékesíteni a tudást, ennek érdekében az oktató úgy tekint a diákjaira mint potenciális munkatársra vagy munkaadóra" - magyarázta Boda, aki szerint itthon csak az a fontos, hogy meglegyen a diploma, az már nem számít, hogy a tudás mennyire hasznosítható az életben. Boda szerint szemléletváltás nélkül nehezen fogják belátni az egyetemek, hogy remek lehetőségek rejlenek a szabadalmakban.

Debrecenben a feltaláló kaszál

A Debreceni Egyetemen viszont abban is sikerült megállapodni, hogy ki mekkora arányban részesüljön a találmányból. E szerint 60 százalék illeti meg a feltalálókat, 40 százalék az egyetemet. Az utóbbi harmada abba az alapba folyik, amelyből a többi szabadalom fejlesztését fizetik, harmada a találmányt kifejlesztő centrumé, harmada pedig a kutató közvetlen szervezeti egységét illeti. A fejlesztéseket a 2006 óta működő Tudás- és Technológiai Transzferiroda koordinálja. A kutatók találmányokról az irodát értesítik, amely megvizsgálja, az ötletre van-e érdeklődés a piacon, mennyibe kerül a fejlesztés.

Majd ha mindez sikerrel jár, az iroda kezdi meg a gyártásról a tárgyalást a cégekkel. Mátyus László, az iroda vezetője szerint 2007-ben 12 találmányt szabadalmaztattak, közülük a legígéretesebbnek az a szemcsepp látszik, amelyet a baltimori Johns Hopkins Egyetemmel közösen fejlesztettek ki. Olyan találmány azonban nem volt, amelyet kizárólag diákok fejlesztettek ki - tette hozzá Mátyus, aki szerint ez irreális elvárás is, mivel a tízmilliókat érő laborokat a diákokat tanári irányítással használják.

Az egyetemi szabadalmakat a nemzetközi tapasztalatok alapján nem forradalmi újításokként kell elképzelni, az intézményeket azonban többmilliós bevételekhez juttathatja - mondta Boda, aki szerint annak ellenére, hogy Magyarországon kevés a kutatást igénylő iparág, több területen érdemes fejlesztésekbe fogni. Ilyen lehet a gyógyszeripar, ahol például hatékonyabb pirulák, könnyen lenyelhető tabletták kidolgozásán gondolkodhatnak a kutatók. De a különböző mérnöki területekben is van lehetőség, többen dolgoznak az internet- vagy mobilszolgáltatók monopóliumát megtörő alternatívákon - mondta Boda.