Megdöbbentek a jogvédők az ombudsman ötletén

Nem aratott osztatlan sikert a jogvédők körében Szabó Máté ombudsman egyik első akciója. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt javasolja, hogy a jelenleginél szigorúbban korlátozzák a Kossuth téri tüntetéseket. Állami ünnepségek idején még a Kossuth térre vezető utcákból is kitiltaná a tüntetőket. A Társaság a Szabadságjogokért szerint azonban az országgyűlési biztos hivatalát nem azért találták ki, hogy jogkorlátozó javaslatokat tegyen az ombudsman.

Tér- és időbeli korlátozásokat tart szükségesnek bevezetni a Kossuth téri tüntetésekre vonatkozóan Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki ősszel foglalta el hivatalát. Példaként említette, hogy állami ünnepségek idején szélesebb körben, a teljes Kossuth térről és az oda vezető utcákból is kitiltaná a tömegeket, míg máskor a Parlament előtt nem lehetne tüntetni. Az ombudsman szerint erre azért lenne szükség, mert a közelmúltban elszaporodó, egyre radikálisabb, erőszakosabb tüntetések szerinte óriási presztízsveszteséget okoztak Magyarországnak. "Civilizálatlanul viselkednek, sátoroznak, köveket dobálnak. A Parlament környéke így nem biztonságos" - közölte Szabó Máté.

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke az [origo]-nak azt mondta: nem értik, miért kellene a Kossuth tér környékén gátolni a gyülekezést. "A politikát elsősorban az Országgyűlés testesíti meg, ezért szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Parlament előtt tiltakoznak az emberek" - közölte. A jogvédő hozzátette: van elég olyan szervezet, amely a jogokat korlátozza, például a rendőrség és az ügyészség, az országgyűlési biztos hivatalát viszont, a TASZ szerint nem azért találták ki, hogy jogkorlátozó javaslatokat tegyen az ombudsman.

Az ombudsman viszont utalt egy felmérésre, mely 14 országot - köztük Ausztráliát, Finnországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Szlovákiát - vizsgált abból a szempontból, létezik-e védelmi övezet a parlament körül. Eszerint Finnországot és Franciaországot kivéve mindenhol van védelmi övezet 1 métertől 1000 méteres távolságig. Emellett kamerákat és egyéb biztonsági eszközöket is szinte mindenhol alkalmaznak. A vizsgált országok több mint felében állandó kerítés és rendőri felügyelet is védi a parlamentet.

Magyarországon eredetileg benne volt a gyülekezési törvényben, hogy kizárják a gyülekezőket a Parlament elől - mondta az ombudsman az [origo]-nak -, ám a törvény életbe lépését követően, rövid idő múlva ezt mégis kivették, Szabó szerint azért, mert erőszakmentes forradalom útján került sor a rendszerváltásra.

"Komolyabb oszlatások, tömegtüntetések nem voltak korábban, kivéve egy ´87-es agrártüntetést és az erőszakmentesen, tárgyalások útján megoldott taxisblokád elleni tüntetés problémáit, viszont általános tendencia, hogy a tüntetők egyre erőszakosabbak, radikálisabbak" - közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Hozzátette: a Kossuth téri állami ünnepségeken a felállított kordonok ellenére, az ünnepségeket zavaró módon végig hallani lehetett a bekiabálásokat, és "ez az állami és nemzeti ünnepek méltóságát veszélyezteti".

Tavaly novemberi tüntetés a Kossuth téren

"A gyülekezés szabadságát az ország egész területe biztosítja, a Parlament további tekintélyrombolásához viszont nem kellene hozzájárulni" - fogalmazott az ombudsman. Arra a felvetésre, miszerint ha időnként minden spontán vagy előre bejelentett gyülekezés tilos a Kossuth téren, akkor a Kossuth téri villamosmegállóban se beszélgethet három ember, Szabó Máté azt mondta: "erről lehetne filozofálni". Hozzátette: erre technikai elképzelése nincs.

Az ombudsman vizsgálatot indít a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban, és állásfoglalását elküldi majd az Országgyűlésnek is.

Szabó Máténak ombudsmanként ez az első nagy, nyilvánosságot kapott javaslata. A jogász már foglalkozott ezzel a témával. Öt társával korábban készített egy tanulmányt is Tüntetések Budapesten (1996-1997) címmel, amiben azt vizsgálták, hogyan jellemezhető a budapesti tüntetési kultúra, kik, miért, hol, hogyan tüntettek, voltak-e ennek során közrendvédelmi konfliktusok, és ezek miként jelentek meg a sajtóban.