Káosz maradt a lefújt kormánynegyed után

Egy még nem is létező iroda feladata lenne továbbgondolni a kedden lefújt kormányzati negyed terveit, miközben a Pénzügyminisztérium nem tudja megmondani, mi lesz a költségvetésen tátongó lyukkal. Az ingatlanok megvásárlásával az állam még jól is járhat, de ehhez azokat az akadályokat kell elhárítani, amelyek zátonyra futtatták a negyed tervét is. Az ÁSZ hamarosan utánanéz az eddig is milliárdokat felemésztő beruházásnak.

A kormányzati ingatlanok értékesítése kapcsán 30 milliárd forint bevétellel számolt a költségvetés 2008-ban. Mivel azonban a minisztériumok nem költözhetnek ki a Lipótvárosból, azokat nem lehet eladni. Budai Bernadett kormányszóvivő keddi - a leállítást bejelentő - tájékoztatóján nem tudott válaszolni arra a kérdésre, miből pótolják a kieső bevételeket. A kormányszóvivő csak azt mondta, a 2008-as büdzsében a kormányzati negyed céljára tervezett 8,2 milliárd forintos kiadás az általános tartalékot gyarapítja.

Az [origo] megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk, mi lesz a költségvetésen keletkezett 21,8 milliárd forintos lyuk sorsa. A PM azt válaszolta, hogy "a kormányzati negyed elhalasztása eredményszemléletben semleges a költségvetés számára". Arra a kérdésre, hogy pénzforgalmi szemléletben mit jelent a halasztás, illetve hogy a kieső bevétel miatt a kiadásokat csökkentik, más bevételeket növelnek vagy a hiányt gyarapítják, nem kaptunk választ.

(A pénzforgalmi szemlélet hasonlít a saját, mindennapos gazdálkodásunkhoz: azokat az összegeket kell figyelembe venni, amelyek az adott időszakban ténylegesen befolytak a költségvetésbe vagy kifizették onnan. Az eredményszemlélet alapján viszont a teljesítést kell figyelembe venni. Például ha vásárol valaki egy autót, akkor is az adott évhez kell számolni a beszerzést, ha az árát részletekben fizeti.)

Az állam jól járt a telkek megvásárlásával, hiszen azok forgalmi értéke jóval nagyobb, mint 8,5 milliárd forint - állította kedden Budai. Budapest belvárosában valóban hiány van fejlesztési területből, és a negyed előkészítése során valóban végeztek értéknövelő beruházásokat: bontási tervek készültek, felszámoltak több, nem használt vasúti vágányt, lebontottak több értéktelen épületet. Ahhoz azonban, hogy a területre építeni lehessen - tehát a telkeknek valódi értéke legyen -, meg kell oldani azokat a szabályozási és közlekedési problémákat, amelyek nagyban hozzájárultak a negyed tervének bukásához.

Ugrott a kormánynegyed - vélemények

Kedden Budai Bernadett minden, a tervek jövőjét firtató kérdésre csak annyit tudott mondani, azért működik még év végéig a projektiroda, hogy minden szálat elvarrjon, minden kérdést megválaszoljon. A projektirodát azonban hiába kerestük, az hivatalosan jelenleg nem létezik. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), amelynek keretében az iroda működött, ugyanis december 31-én megszűnt, jogutódja pedig (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) még nem hozta létre az új irodát.

Projektiroda hiányában nem kaptunk választ arra sem, mit kezdenek a tervpályázaton győztes, Janesch Péter és Kengo Kuma nevével fémjelzett tervekkel, illetve a Finta Stúdiótól származó városrendezési elképzelésekkel. Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke azonban azt mondta: van egy győztes terv, tehát azt kell a tervezőknek átdolgozniuk. Ha ez mégsem lenne lehetséges, akkor új pályázatot kell kiírni, de azt Bálint szerint nem szabad megengedni, hogy pályázat nélkül döntsön valaki egy ilyen horderejű beruházásról.

A kormánykabinet keddi döntésével felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy amint a projektiroda befejezi a működését, részletesen vizsgálja annak működését. Ezt egyébként az ÁSZ már idén és kérés nélkül is megteszi: Bihari Zsigmond az államháztartás központi szintjének ellenőrzéséért felelős főigazgató az [origo]-nak azt mondta, már a 2007-es költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során vizsgálni fogják a projektet, majd külön jelentést is készítenek róla.